szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Kifejezetten prioritást képez a magyar kormány számára a Távol-Kelet-, illetve Ázsia-politika - tájékoztatta az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjait kedden a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Úgy tűnik, a világ jövője a gazdaságban és egyre inkább a politikában is "nagyon jelentős mértékben" Ázsiában dőlhet el, ezért Magyarországnak és az Európai Uniónak is elemi érdeke a kapcsolatok elmélyítése a térséggel - mondta Németh Zsolt kedden. Az államtitkár Magyarország stratégiai partnerei közé sorolta Japánt és Dél-Koreát. A kormány kül- és biztonságpolitikai vonatkozásban is együttműködik a térség demokráciáival - szögezte le.

Elmondta, hogy a térségből Japán az első számú befektető Magyarországon és a második legfontosabb kereskedelmi partner. A szigetország Magyarország legfontosabb pénzpiaci partnere, a magyar államkötvények legnagyobb vásárlója; az ázsiai térségből a legtöbb munkahelyet a japán tőke biztosítja Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a magyar EU-elnökség alatt "messzemenően indokolt" lesz Tokió érdekeinek figyelembe vétele, elő kell segíteni például a Japán-EU szabadkereskedelmi megállapodás megkötését.

Kitért arra, hogy Dél-Koreával, amely a második legnagyobb befektető Magyarországon, intenzíven fejlődnek a kulturális-oktatási kapcsolatok, valószínű, hogy Szöul a közeljövőben kulturális központot létesít Magyarországon. A régió több más államával Magyarország "pragmatikus kooperációra", a gazdasági, kulturális és turisztikai együttműködés javítására törekszik. Ebbe a csoportba tartozik "az egyik legfontosabb ázsiai partner", Kína, amely Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere. Kijelentette, hogy Budapest a politikai kapcsolatok fejlesztésére és a gazdasági együttműködés erősítésére is törekszik Kínával. Elmondta, a kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene meghaladja a 6 milliárd dollárt, ettől viszont jelentősen elmaradnak a tőkekapcsolatok, a befektetések nagysága ugyanis csak 600 millió euróra tehető. Hozzátette, reméli, hogy utóbbi téren hamarosan elmozdulás lesz. 

Tajvan kapcsán kifejtette: a Kínához fűződő kapcsolatok sarokköve az úgynevezett "egy Kína" elvének elismerése, ezt Budapest mindig megtette. Magyarország ugyanakkor a gazdaságban és kultúrában - hangsúlyosan azokon a területeken, amelyek a kínai kapcsolatokat nem érintik hátrányosan - Tajvannal is fejleszteni kívánja a kapcsolatokat. "Demokratikus állam, értékrendi alapon kiemelkedő partnerünk" - mondta, s utalt rá, hogy a térségből Tajvan a negyedik legnagyobb befektető Magyarországon. 

Németh Zsolt nagy fegyverténynek nevezte, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség egyik legkiemeltebb eseményeként június 5-7-én Budapesten tartják az Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) külügyminiszteri szintű értekezletét. Ez növelni fogja Magyarország tekintélyét az ázsiai térségben - állapította meg. Az államtitkár kitért arra is, hogy Ázsia két legjelentősebb feszültséggócát Észak-Korea, valamint a Tajvani-szoros körüli vita jelenti, "erre a két dologra mindenképpen nagy tekintettel kell lennünk". Szabó Vilmos (MSZP) üdvözölte, hogy a kormány alapvetően folytatja az előző kormány távol-keleti politikáját. Németh Zsolt beszámolója után a külügyi és határon túli magyarok bizottsága zárt ülésen hallgatta meg a londoni és a hágai nagykövetjelöltet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!