„Aggodalommal tölt el bennünket a magyar hatóságok legutóbbi bejelentése a nyugdíjrendszerre vonatkozóan. A bejelentések a kötelező magánnyugdíjpénztár teljes eltörlésére irányuló szándékot látszanak tükrözni” – idézte csütörtökön a Bruxinfo Amadeu Altafajt, Olli Rehn biztos szóvivőjét, aki hozzátette, hogy noha a nyugdíjrendszerek a tagállamok hatáskörébe tartoznak, a bizottságnak ettől függetlenül egy sor aggálya van. Az egyik észrevétel a hosszú távú fenntarthatóságot érinti. „Ezt illetően aggályosnak tartanánk, ha a nyugdíjalapok által felhalmozott értéket a folyó kiadások finanszírozására fordítanák, ahogy azt a 2011-es költségvetés terv határozottan sugallni látszik” – jelentette ki a gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője.

Altafaj szerint további aggodalom tárgya a második pilléres nyugdíjreform visszafordításának módja. „Mindenekelőtt, úgy tűnik, hogy a második pillérben való maradás és az elsőbe való visszatérés közötti választás nem annyira szabad, ahogy az eredetileg látszott, mivel a kedvezményezetteket automatikusan az állami nyugdíjpillérhez irányítják, ha csak január végéig másképp nem nyilatkoznak, és a második pillérben maradók elveszítenék az állami nyugdíjra való jogosultságukat, noha a munkaadói hozzájárulások továbbra is befolynak majd a büdzsébe” – szögezte le nyilatkozatában Rehn szóvivője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a magánnyugdíjpénztárak hasznos szerepet játszanak a hazai tőkepiacok megerősödésében, ennek a rendeltetésüknek azonban nem lesznek többé képesek eleget tenni, ha életképességüket aláássák.

Nem csak a nyugdíjak miatt nyugtalankodnak

A bizottságot a magyar kormány több olyan közelmúltbeli, vagy tervezett intézkedése is nyugtalanítja, amelyek meglátása szerint megbontanák a jelenlegi költségvetési és egyéb intézményi keretet. „A nyugdíjreformon túl a magyar intézményi keretben mostanában bekövetkezett több változtatás vagy javaslat miatt is aggódunk, amelyek alááshatják a független intézmények számottevő ellenőrző (értsd: figyelemmel kísérő és jelző) képességét” – közölte a gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője.

A magyarországi magánnyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek-e az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben „a nyugdíjmentő törvénycsomag” elfogadása után, amely várhatóan december közepétől érvényes – mondta tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Aki az eddig kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben marad, és erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján. A kormány olyan szabályt alkot, hogy annak kell majd nyilatkoznia, aki pénztáránál akar maradni. Viszont, ha valaki a pénztára mellett dönt, kizárják az állami nyugdíjrendszerből – tette hozzá Matolcsy.

A Stabilitás Pénztárszövetség csütörtökön bejelentette, petícióval fordul az Európai Parlamenthez, amelyben kérik, hogy hárommillió magyar pénztártag alkotmányos jogainak megsértése miatt jelöljenek ki uniós ombudsmant a magyar kormány nyugdíjintézkedéseinek kivizsgálására. Jelezték, ha a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerülnek, a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak a hátrányos megkülönböztetés és a joggal való visszaélés tilalmának megsértése miatt.

Sikertelenül lobbiztunk korábban

Múlt hónapban az Európai Bizottság elutasította kilenc, döntő többségében kelet-európai tagállam (Lengyelország, Románia, Bulgária, Csehország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Magyarország és Svédország) arra vonatkozó kérését, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetéseket a központi költségvetés bevételi oldalán számolhassák el, ezzel is csökkentve büdzséjük GDP-arányos hiányát. 

A kilenc tagország elutasító választ kapott: Olli Rehn válaszlevele szerint jogos volt a tagállamok kezdeményezése, hogy a nyugdíjreform miatt keletkező többletkiadásaikat elszámolhassák, de a jelenlegi elszámolási rendszer nem teszi lehetővé ennek kezelését. Az uniós biztos október végén elküldött állásfoglalásával kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy az „nem érinti a Magyar Kormánynak a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel kapcsolatos terveit. A folyamatban lévő jogszabály-módosítások indoka a nyugdíjak értékének és a jövőbeni kifizetések garantálása.”