A Matolcsy György által tegnap bejelentett, a magánnyugdíjpénztári vagyont érintő intézkedésekkel Magyarország – amely az EU keleti tagjai közül a legnagyobb hiánnyal küzd – Argentína példáját követi, amely korábban 3,2 milliárd dollárnyi nyugdíjmegtakarítást „foglalt le” – írja a Bloomberg hírügynökség, amely szerint a tervezett intézkedésekkel az Orbán-kormány most ultimátumot adott állampolgárainak: vagy átviszik pénzüket az állami rendszerbe, vagy pedig elveszítik az állam által biztosított nyugdíjat. De nem Argentína az egyetlen, ahol a nyugdíjrendszer átalakításával próbáltak megoldást találni a költségvetési hiány növekedésére, sőt, kilenc EU-tagállam – köztük Magyarország - is azon dolgozott már egy ideje, hogy az EU hiánycsökkentő tényezőként ismerje el a magánnyugdíjpénztárakba továbbított befizetéseket.

A fenti táblázatban naranccsal jelölték azokat az országokat, amelyekben nem, vagy csak kis súllyal működnek magánnyugdíj-pénztárak, lilával, amelyekben csak nemrégiben vezették be őket, kékkel, ahol ezek a pénztárak biztosítják a nyugdíjak 5-20 százalékát, zölddel pedig azokat az országokat, ahol jelentős e pénztárak szerepe a nyugdíjak finanszírozásában (a nyugdíjak 20-30 százalékát fizetik).

Európai Bizottság

Azokban az EU-tagországokban, ahol a második pillér – azaz a kötelező magánnyugdíj-pénztárak – létrehozásával korábban nyugdíjreformot hajtottak végre, az állami kalapból kieső magánnyugdíj-befizetéseket 2007-ig a kormányzati szektorban számolták el, ezután viszont csak egyre csökkenő mértékben, korrekciós tényezőként vehették azokat figyelembe. A rendszer idén futott ki teljesen. Kilenc, döntő többségében kelet-európai tagállam (Lengyelország, Románia, Bulgária, Csehország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Magyarország és Svédország) idén augusztusban azt kérte az Európai Tanács elnökétől és az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosától, Olli Rehntől, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetéseket a központi költségvetés bevételi oldalán számolhassák el, ezzel is csökkentve büdzséjük GDP-arányos hiányát.

Akkor a kilenc ország elutasító választ kapott: Olli Rehn válaszlevele szerint jogos volt a tagállamok kezdeményezése, hogy a nyugdíjreform miatt keletkező többletkiadásaikat elszámolhassák, de a jelenlegi elszámolási rendszer nem teszi lehetővé annak kezelését. Az uniós biztos október végén elküldött állásfoglalásával kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy az „nem érinti a Magyar Kormánynak a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel kapcsolatos terveit. A folyamatban lévő jogszabály-módosítások indoka a nyugdíjak értékének és a jövőbeni kifizetések garantálása.”

Túry Gergely

Kérdés, mennyire tekinthetőek a Matolcsy György által tegnap bejelentett intézkedések az EU-elutasítás következményeinek. „Nem volt teljes az EU elutasítása, bár a most bejelentett intézkedésekben ez is közrejátszhatott” – mondta a hvg.hu kérdésére Tóth Gyula, az Unicredit bécsi elemző központjának közgazdásza, aki szerint viszont a pénztári tagok átléptetésével Magyarország a kilenc ország közül a legmesszebbre ment. „Magyarország ezzel már kilépett a lobbi csoportból” – tette hozzá a szakértő. Azzal, hogy a kormány a felhalmozott magánnyugdíjpénztári vagyont most betolja a költségvetésbe, csak időt akar nyerni – teszi hozzá Fürjes Szabolcs, a Friedrich Wilhelm Raiffesen befektetési csoportvezetője, aki szerint a lépés nyomán átmenetileg csökkenő GDP-arányos költségvetési hiány lehetővé teszi a kormánynak, hogy két év alatt megpróbálja rendbe tenni a büdzsé kiadási oldalát is. Azzal a szakértők is egyetértenek, hogy az egyéni számlákon jóváírásra kerülő magánnyugdíjpénztári befizetések az állami rendszerbe való átcsatornázása jogi kérdéseket vet fel.

Egyelőre nem tudni, hogyan reagál most az Európai Bizottság a magyar nyugdíjrendszert és költségvetést érintő bejelentéseire. A hvg.hu ezzel kapcsolatos kérdésére egyelőre nem kapott választ Olli Rehn szóvivőjétől (aki a biztos hivatalának egy másik munkatársa szerint épp az „ír mentőcsomaggal és kiadáscsökkentéssel van elfoglalva”). Mindenesetre egyes elemzők szerint messze nem biztos, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyonból visszaáramló tőke elszámolásának a kormány által választott módját az unió intézményei jóvá fogják hagyni. Így akár már 2011 tavaszán problémák merülhetnek fel a magyar költségvetéssel, ez a hitelminősítőket később arra késztetheti, hogy rontsák adósság-besorolási osztályzatunkat, aminek beláthatatlan piaci következményei lehetnek – mondta Akar László, a GKI vezérigazgatója.