Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Az alacsony születési ráta, valamint az elvándorlás miatt előreláthatólag 2032-re 15 százalékkal csökken a székelyföldi Hargita megye népessége, és megváltozik a megye eddigi demográfiai összetétele is - írja hétfői számában a Krónika című kolozsvári napilap, a két szociológus által készítet tanulmányra hivatkozva. A megyében a következő bő 20 évben a roma lakosság számaránya 85 százalékkal növekszik majd, miközben a magyar és román lakosság népességaránya 16-17 százalékkal csökkenni fog. Ez a megye egyes vidékeinek "elcigányosodásához" fog vezetni - állapítja meg Kiss Tamás és Csata István.
A felmérés szerint Hargita megye népessége a legutóbbi 2002-es népszámlálási adatokban szereplő 326 ezer fővel szemben 2032-re 293 ezer főre csökken. A magyar lakosság részaránya a 2002-ben mért 80,3 százalékról 75 százalékra, a románok lélekszáma a korábbi 14 százalékról 12,9-re csökken, ezzel szemben a romák száma a korábbi 5,7 százalékról 12,1 százalékra növekszik.
A tanulmány korcsoportok szerinti becslése alapján 2032-ben a megye 19 év alatti lakosságának több mint egyötödét romák teszik majd ki, az újszülöttek között pedig egynegyed lesz a romák aránya. A kisrégiókra lebontott kutatás szerint Székelykeresztúr térsége 2032-re várhatóan "elcigányosodik".
Székelykeresztúr polgármestere, Rafai Emil a Krónikának elmondta, azon dolgoznak, hogy a képzetlen, többségében roma munkaerőnek is állásokat teremtsenek. Jó példa erre a helyi cipőgyár, ahol szívesen vesznek fel akár roma származású munkaerőt is. Gondolnak ugyanakkor a kiskorúakra is, idén nyáron például speciális program keretében roma óvodát működtettek a közeli Betfalván.
