A Verespatakon ciántechnológiás eljárással aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) arról tájékoztatta az MTI bukaresti irodáját, hogy megbízta Dennis G. Rodwellt, az UNESCO egyik neves szakértőjét, hogy készítsen "független jelentést" a környék urbanisztikai helyzetéről.

A brit szakértő arra a következtetésre jutott, miszerint egyes nem kormányzati szervek törekvése, hogy Verespatakot felvegyék az UNESCO világörökségi listájára, "megalapozatlan" és ellentétben áll a nemzetközi szervezet által meghatározott szempontoknak.

Érvei között szerepel, hogy egyetlen helységet sem lehet műemlékké nyilvánítani a helyi közösség támogatása nélkül (márpedig Verespatak lakossága megosztott a bányaterv megítélésében). Az UNESCO nem engedhet teret e nem kormányzati szerveknek, amelyek valódi törekvése a bányaberuházás megakadályozása. Márpedig ebben az esetben a kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos kampány egybeesik a beruházás elleni kampánnyal - állapítja meg a szakértő.

Rodwell arra is emlékeztet: a korábbiakban a bányászati kitermelőhelyek csak utólag, vagyis a bányászati tevékenység megszűnése után válhattak az UNESCO-világörökség részeivé, egyedül a lengyelországi Wieliczka sóbányák képeznek kivételt.

Kelemen Hunor az MTI-nek kedden elmondta: az év végén vagy a jövő év elején rendeznek szakmai beszélgetést, amelyen minden olyan javaslatról meghallgatják a szakemberek véleményét, amelyek a következő esztendőben szóba jöhetnek az UNESCO-listára való felterjesztésre. Több más helység is szerepel a színen - mondta a miniszter, példaként említve a magyarság számára oly fontos Torockót. A minisztérium tehát még nem döntött, az említett konzultációig nem is fog - mondta az MTI-nek kelemen Hunor.

Az RMGC már több mint tíz éve próbálja megszerezni az engedélyeket a román államtól, hogy megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját az ott rejlő 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A vállalat ciántechnológiát alkalmazna, és felszámolná a települést, ami romániai és magyarországi civil, valamint tudományos szervezetek és egyházak tiltakozását váltotta ki. A kérdés komoly környezetvédelmi aggályokat is felvet.