A nyugdíjak államosításának terve tiltakozást vált ki címmel számolt be pénteken a magán-nyugdíjpénztári törvényről a Le Figaro című napilap.
A francia konzervatív újság bécsi keltezésű írása szerint „a kormánynak az a döntése, hogy a magánnyugdíjalapok államosításával csökkenti a költségvetési hiányt” tiltakozási hullámot indított el. Emlékeztetett arra, hogy a november 24-i bejelentéssel 3 millió embert kötelez a kormány arra, hogy lemondjon a magánynyugdíj-pénztáráról, ahova 1998 óta utalhatták a munkavállalók a járulékuk nyolc százalékát.
A lap megítélése szerint a „zsarolás” értelmében - ahogy a Stabilitás Pénztárszövetség nevezte az intézkedést - azok, akik január 31-ig nem mondanak le a magánnyugdíjról, a megtakarításaik egy jelentős részét elveszthetik. A Stabilitás ezért az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért - említette meg a lap.
A Le Figaro idézi Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkárt, aki arról beszélt, hogy „az alapvetően elhibázott 1998-as nyugdíjreform” miatt a magán-nyugdíjpénztárakat 35 százalékban az állam finanszírozza, vagyis azok túl sokba kerülnek az adófizetőknek. A lap hangsúlyozta, a nyugdíjrendszer új alapokra helyezése 10 milliárd eurót eredményez a kormánynak, amely összeget az Európai Uniónak és a Nemzetközi Valutalapnak (IMF) tett ígéret értelmében az államháztartási hiány stabilizálására kívánja fordítani.
A reformot azonban a lap szerint a piacok „nagyon szerencsétlennek” ítélték meg, s az erős nyugtalanságot váltott ki a külföldi befektetők körében, akik tartanak a vállalatok számára nem előnyös intézkedés hatásaitól. A lap szerint a reform hatására folytatódhat a külföldi tőke kimenekülése az országból, miközben Magyarország az uniós soros elnökségre készül, amelyet január 1-jétől fél éven át lát el.
A lap azt is megjegyzi, hogy a Közép-Európa leggyengébb nemzeti valutájának számító forint folytatja két éve tartó ingadozását, amely annak a jele, hogy a piacok nagyon kevés bizalmat szavaznak az Orbán-kormány kezdeményezéseinek. Hozzátette, hogy 2008 óta először a Monetáris Tanács hétfőn 25 bázisponttal 5,50 százalékra emelte az alapkamatot, ami szintén meglepte a piacokat.
Ha kiskorúak szexuális bántalmazásáról van szó, a magyar rendőrség nem ismeri az „alacsony szintű” elkövetés fogalmát, és a bíróság is szigorú lehet. Szakértőket kérdeztünk az internetes kísértések kockázatairól.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
Ha a kérelem átmegy, akkor csak Mészáros vagyonkezelője nyomtathatja majd például pólóra a kifejezést.
