Más befolyásos politikusok ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy az EU-nak továbbra is a már létrehozott pénzügyi stabilitási eszközök felhasználásában gondolkodva kell törekednie a gazdasági válság megoldására. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság - az EU legfőbb végrehajtó testülete - elnöke sajnálattal állapította meg, hogy az ötlet nyomán elhangzott reagálások "nem túl lelkesek".

A Financial Times (FT) pénzügyi-politikai napilap hétfői számának vezércikkében Juncker és Tremonti annak a véleményének adott hangot, hogy az úgynevezett páneurópai kötvények (E-bond) stabilizálhatnák az európai államkötvénypiacot a 750 milliárd eurós keretből gazdálkodó, ideiglenes európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) mandátumának kifutását követően, 2013-tól.

Véleményük szerint egy európai államadósság-kezelő ügynökség akár az EU gazdasági teljesítményének 40 százalékáig is bocsáthatna ki kötvényeket. A javaslatról elemzők rögtön a felvetésekor úgy vélték, az valószínűleg Németország heves ellenállásába ütközik, mivel az E-bond bevezetése megnövelné a német vállalatok hitelfelvételi költségeit. Wolfgang Scha:uble német pénzügyminiszter szerint a páneurópai kötvény bevezetéséhez az uniós alapszerződést is módosítani kellene. "Mindaddig, amíg független nemzeti pénzpolitikát folytatunk, nem adhatjuk fel az európai országokban a költségvetési fegyelmet garantáló ösztönző és szankcionáló eszközöket" - mondta Wolfgang Schaeuble a FT-nek adott videóinterjúban. "Különben az euró megbukik" - tette hozzá.

A várakozásoknak megfelelően Angela Merkel kancellár is visszautasította az ötletet. Kijelentette, hogy a jelenlegi EU-szabályok nem teszik lehetővé közös kötvények kibocsátását. Emellett szerinte egy ilyen típusú papír negatívan hatna a versenyszellemre is az unióban. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse hétfő délután Brüsszelben azt mondta, a páneurópai kötvény ugyan "intellektuálisan vonzó" ötlet, de a nemzetközi válsággal összefüggő pénzügyi problémák megoldására jelenleg egyetlen érdemi javaslat van az asztalon, mégpedig a - tagországok hitelgaranciáira alapozott - stabilitási mechanizmusra vonatkozó szabályozás. Amikor továbbá az euróövezet országai az utóbbiról tárgyaltak tavasszal, megfontolták és elvetették az előzőt - tette hozzá a finn biztos.

A páneurópai kötvények ötlete, egyébként, nem új az EU-ban. Már az euróövezet létrejötte előtt, a múlt évtized elején felvetődött, éppen annak érdekében, hogy a tagországok a kockázatokat megosztva nagyobb védelmet nyújtsanak egymásnak a tőzsdei spekulációval szemben. Az ilyen kötvények egyebek között azt tennék lehetővé, hogy a rászoruló országok alacsonyabb kamatok mellett juthassanak hitelhez.

Rehn az euróövezeti pénzügyminiszterek brüsszeli találkozója előtt nyilatkozott. Az ülés előtt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) olyan jelzés érkezett, hogy a piacok bizonytalankodása miatt meg kellene fontolni a jelenlegi stabilitási rendszerben rendelkezésre álló, 750 milliárd eurós keret növelését. A finn biztos jelezte, hogy a miniszterek foglalkoznak ezzel a felvetéssel, ugyanakkor Merkel arról beszélt, hogy nem látja szükségét a jelenlegi keret bővítésének.

Rehn európai bizottságbeli főnöke, Barroso ugyanakkor azon sajnálkozott Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, hogy egyes európai fővárosokban "nem túl lelkesek" voltak az első reagálások az összeurópai kötvény ötletére. Barroso szerint ma még nagyon érzékeny a pénzügyi piacok helyzete, ezért óvatosan és visszafogottan kell nyilatkozni. Papandreu ugyanakkor helyeselte a páneurópai kötvény gondolatát, mondván, azzal sürgető nagy projekteket lehetne finanszírozni.

A közös sajtótájékoztatón egyébként Barroso beszámolt arról, hogy az általa vezetett bizottság hamarosan javaslatot terjeszt elő, amelynek értelmében 2017-ig meghosszabbítanák a Görögországnak nyújtott pénzügyi támogatás kifutási idejét, és ezzel időbeli szinkronba hoznák egymással a görög és az ír pénzügyi mentőcsomagot.