Az igazságügyi minisztérium hivatalból meg fogja fellebbezni a végzést, amely minden jel szerint egy hosszadalmas, a legfelsőbb bíróságig is elvezető jogi küzdelem nyitánya.

A bírói végzés szerint a magánszemélyek szabadon dönthetik el, hogy kössenek-e egészségbiztosítást a magánszolgáltatókkal, s ha a kormány erre próbálja kényszerítheti őket, az ellentétes az alkotmánnyal. 

Hudson végzése ellentmondásban van egy korábbi bírósági állásfoglalással, amely a kérdést nem találta alkotmányellenesnek. Virginia egyébként azon kevés amerikai tagállamok egyike, amelynek polgárai nem kötelezhetők arra, hogy biztosítást kössenek.

Obama márciusban írta alá a páciensek védelméről, illetve a megfizethető gondozásról szóló törvényt, amelyet konzervatív oldalon az egészségügy  "szocializálásának" bélyegeztek. A reform alkotmányosságával kapcsolatban tucatnyi kereset nyújtottak be, amelyek közül több is eljuthat a legfelsőbb bíróság elé. A legfőbb bírói testület október 8-án bocsátotta ki első elutasító határozatát, elvetve egy kaliforniai konzervatív csoport folyamodványát. 

A legnagyobb közfigyelem a Florida állam által benyújtott kereset kapta, amely a személyes egészségbiztosítás kötelezővé tétele mellett az is megkérdőjelezi, hogy az állam kötelezhető-e az alacsony jövedelmű személyek és családok ellátását biztosító Medicaid kiterjesztésére. Floridához 19 másik állam - Alabama, Alaszka, Arizona, Colorado, Georgia, Idaho, Indiana, Louisiana, Michigan, Mississippi, Nebraska, Nevada, Észak- és Dél-Dakota, Pennsylvania, Dél-Carolina, Texas, Utah és Washington - csatlakozott.

Az  reform elfogadása előtt 45 millió  amerikai - a lakosság mintegy 15 százaléka - nem rendelkezett egészségügyi biztosítással.