Csehország, Lengyelország, Németország és Svédország külügyminisztere felszólította pénteken az Európai Uniót, hogy a vitatott elnökválasztás és az ellenzék elnyomása miatt hagyjon fel a közeledés politikájával Fehéroroszországot illetően.
Karel Schwarzenberg, Radek Sikorski, Guido Westerwelle és Carl Bildt nyílt levelében rámutatott, hogy Európa hosszú évek óta nem látott a fehéroroszországi eseményekhez hasonlót. "A választási csalás és a kegyetlen megtorlás társítása (...) a statárium 1981-ben történt lengyelországi bevezetésére emlékeztet bennünket" - írták a miniszterek, akik szerint idő- és pénzpocsékolás tárgyalásokat folytatni Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel.
Szintén Belaruszt érintő hír, hogy Fehéroroszország központi választási bizottsága elutasította pénteken Grigorij Kosztuszjev ellenzéki elnökjelölt panaszát, amelyben a december 19-i elnökválasztás eredményének érvénytelenítését kérte.
Kosztuszjev szerda este az őrizetbe vett elnökjelöltek nevében adta át beadványát. Ligyija Jermosina, a bizottság elnöke közölte, hogy a testület álláspontja szerint a Kosztuszjev által átadott videó- és hangfelvételek nem tartalmaztak olyan tényeket, amelyek azt bizonyították volna, hogy az elnökválasztás eredményét befolyásoló törvénysértések történtek.
A hivatalos végeredmény szerint Aljakszandr Lukasenka leköszönő államfőt a leadott szavazatok 79,65 százalékával választották újjá.
A műemlékvédelmi rendszer szétverése nem Lázár János nevéhez köthető, de az örökségvédelemért felelős miniszterként ő is hozzátette a magáét. Az ízlés és kulturális érték másodlagos, szakmányban öntik újra betonból a várakat, rokoni beruházásoknak sokszor jár a kiemelt gazdasági jelentőség, műemlékvédelmi szempontok nélkül.
A miniszterelnök beszélt Majkáról és Azahriah-ról is.
A jogszabályok megszegése miatt egy teljes ukrán család magyar állampolgárságát vonta vissza a köztársasági elnök.
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége.
Száznyolcvanegy napig kell majd iskolába járni.
