Csehország, Lengyelország, Németország és Svédország külügyminisztere felszólította pénteken az Európai Uniót, hogy a vitatott elnökválasztás és az ellenzék elnyomása miatt hagyjon fel a közeledés politikájával Fehéroroszországot illetően.
Karel Schwarzenberg, Radek Sikorski, Guido Westerwelle és Carl Bildt nyílt levelében rámutatott, hogy Európa hosszú évek óta nem látott a fehéroroszországi eseményekhez hasonlót. "A választási csalás és a kegyetlen megtorlás társítása (...) a statárium 1981-ben történt lengyelországi bevezetésére emlékeztet bennünket" - írták a miniszterek, akik szerint idő- és pénzpocsékolás tárgyalásokat folytatni Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel.
Szintén Belaruszt érintő hír, hogy Fehéroroszország központi választási bizottsága elutasította pénteken Grigorij Kosztuszjev ellenzéki elnökjelölt panaszát, amelyben a december 19-i elnökválasztás eredményének érvénytelenítését kérte.
Kosztuszjev szerda este az őrizetbe vett elnökjelöltek nevében adta át beadványát. Ligyija Jermosina, a bizottság elnöke közölte, hogy a testület álláspontja szerint a Kosztuszjev által átadott videó- és hangfelvételek nem tartalmaztak olyan tényeket, amelyek azt bizonyították volna, hogy az elnökválasztás eredményét befolyásoló törvénysértések történtek.
A hivatalos végeredmény szerint Aljakszandr Lukasenka leköszönő államfőt a leadott szavazatok 79,65 százalékával választották újjá.
A Tisza jelöltje 42 százalékot, míg a körzetet 2022-ben megnyerő Hadházy Ákos 18 százalékot kapna Zuglóban a 21 Kutatóközpont mérése alapján. A felmérést készítő intézetet vezető Róna Dániel szerint csak az a biztos, hogy a Fidesznek aligha osztanak lapot. A HVG azt is kiderítette, kit indít a kormánypárt.
Bár a statisztikák szerint folyamatosan nő a rákos megbetegedések száma a világon, valójában sokkal jobb a helyzet, mint amilyennek elsőre tűnik.
A Fidesz kommunikációs igazgatója mindkét cégnek felrótta, hogy korábban az előadó mellett álltak.
