Félidős eredményjelző

„Ha minden problémát már az idén megoldanék, jövőre munkanélküli lennék” – mondta ironikusan a napokban Borut Pahor szlovén miniszterelnök. A két éve hatalmon lévő négypárti középbal koalíció szociáldemokrata miniszterelnöke arra utalt, hogy jócskán akad tennivalója a gazdaság talpra állításával, és az idén már aligha jut a teendők végére. Az egykor térségbeli éllovas – az euróövezethez 2007-ben elsőként csatlakozott – Szlovénia gazdasága ugyanis a válság hatására recesszióba süllyedt, a visszaesés tavaly 8 százalékos volt. A GDP hat egymás utáni negyedév zsugorodása után csak az idei második negyedévben mutatott újra növekedést. Az éves szinten 2,2 százalékos bővülés azonban egyelőre törékeny – az Oxford Economics gazdaságkutató intézet elemzése szerint a hirtelen élénkülés az uniós, főleg német kivitel megugrásának tulajdonítható –, és ljubljanai szakértők a teljes esztendőre 1 százalék körüli növekedésre számítanak.Nem meglepő, hogy a kormány ilyen körülmények között arra a népszerűtlen lépésre kényszerült, hogy elhalassza a még az elődje által kilátásba helyezett béremelést a közszférában. A bérbefagyasztáson kívül a parlament a Pahor-kabinetnek azt az előterjesztését is elfogadta, hogy a jövőben nem kell többségi szakszervezeti jóváhagyás a közalkalmazotti bérek változtatásához, elég hozzá a 150 ezres állami alkalmazotti kör legalább 40 százalékát képviselő érdekszövetség támogatása.

 Az együtt 70 ezer közalkalmazottat reprezentáló hat kormánybarát szakszervezet nem zúgolódott, ám a többi 23 szövetség e héten, közel 80 ezer fő részvételével már sztrájkolt. A feszültséget élezi, hogy a közszférában a bérek jóval a magángazdaságiak alatt maradnak (ráadásul az idén csak 0,8 százalékkal nőttek, míg a privátszektorban 4,5-tel), de ez a bértömeg mégis elviszi a költségvetés közel harmadát. „Legközelebb akkor emelünk, ha a gazdasági növekedés 3 százalékos lesz” – ígérte most Pahor, abban bízva, hogy 2012-re elérik ezt az ütemet.

Eközben deficites a költségvetés, a tavalyi 5,5 százalék után az idén 6 százalék várható, és a hiányt csak 2013-ra tudják a GDP 3 százaléka alá szorítani. Így a kormány további megszorításokra kényszerül. Körvonalazódik az egészségügyi, valamint a nyugdíjreform. A kormány a napokban már el is fogadta a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelését 2021-ig nőknek és férfiaknak egyaránt 65 évre. „A nyugdíj-biztosítási rendszer deficites, egyre kevesebb munkavállaló kényszerül eltartani egyre több nyugdíjast” – indokolta a döntést Pahor. Az EU-n belül Szlovéniában az egyik legalacsonyabb a korhatár, hivatalosan a férfiak 63, a nők 61 éves korukban vonulhatnak vissza, a gyakorlatban azonban ez 59,8 évet jelent. A korhatár alacsonyan tartását a különféle kormányokban 1996 óta részt vevő nyugdíjaspárt (DeSUS) érte el, amely sokszor volt a mérleg nyelve a parlamentben, így rendre meg tudott fúrni minden változtatási kezdeményezést. Nélküle most sincs többsége a koalíciónak, ami továbbra is megnehezíti a nyugdíjreform keresztülvitelét. Az Európában a leghatékonyabbak közé tartozó szlovén szakszervezetek sem támogatják feltétel nélkül a korhatár emelését, és népszavazást követelnek. A kormányt eközben belső válságok is feszítik, két év alatt a 18 tagú kabinet harmada lecserélődött, az indoklások szerint hozzá nem értés vagy korrupciós botrány miatt. Mindeközben továbbra is őrzi népszerűségét a jóképű, tehetséges politikusnak tartott, 47 esztendős Pahor. Amellett, hogy békét kötött az elődje, a jobbközép Janez Jansa által sokat támadott sajtóval, kedvező visszhangra talált kül- és belföldön, hogy sikerült pontot tennie Horvátországgal a sokéves elmérgesedett határvita végére. Ráadásul rávette Szerbiát és Horvátországot, hogy a nemzetközi forgalomban közös cégben egyesítsék vasúti teherszállításukat – ljubljanai központtal. Nagyszabású Balkán-konferencia szervezésébe is belefogott, de pillanatnyilag a jövő vasárnapi önkormányzati választásokra készül, és a kormány többi intézkedését a voksolás utánra időzítette.

FÖLDVÁRI ZSUZSA