Nyári szabadságára indulva kilenc családtagjával együtt az Európai Bizottság (EB) limuzinflottájával utazott Brüsszelből Párizs Charles de Gaulle repterére Herman Van Rompuy, az Európai Tanács soros elnöke. Az eset nyomban botrányt keltett, mivel a hivatali autót sem a biztosok, de még José Manuel Barroso elnök vagy Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) feje sem használhatja magáncélra. Csakhogy a lisszaboni szerződés által életre hívott állandó elnöki posztra vonatkozó belső szabályok kialakulatlanok – mondta Olivier Hoedeman, a magánszektor és az EU együttműködésének átláthatóságáért küzdő Corporate Europe Observatory szakértője a HVG-nek, indokolván, miért is alakulhatott ki ellentmondásos helyzet Rompuy nyaralása kapcsán.
AP/Virginia Mayo
A szakértő szerint ennél sokkal aggasztóbb, hogy a biztosok magatartási kódexe mindössze néhány, ráadásul többféleképpen értelmezhető mondatot ír az EB-től távozó biztosokról. Ezek szerint például a biztos a hivatalának elhagyását követő egy évben köteles tájékoztatni az EB-t, ha új munkát vállal. Ha pedig az új pozíció valamiképpen kapcsolódik korábbi biztosi portfóliójához, akkor az összeférhetőségről az EB ad hoc bizottságának kell döntenie. Ilyen határozat miatt kellett felmondania évi 120 ezer fontos fizetéssel és 20 ezer darab részvénnyel járó posztját az ír Charles McCreevy volt belső piaci biztosnak a brit NBNK Investments pénzintézet igazgatóságában. Az EB határozata szerint az ír Ryanair légitársaságnál is igazgatósági tag McCreevy uniós feladatköre érdekkonfliktusban áll ugyanis a bank fő profiljával. A maga nemében első bizottsági állásfoglalás az uniós döntéshozatal átláthatóságáért síkraszálló szervezetek szerint példaértékű lehet, hiszen az idén év elején leköszönt tizenhárom biztosból legalább hat hasonló helyzetben van.
A civileket különösen az zavarja, hogy miközben a volt biztosok hivatali idejük után három éven át havi 20 ezer eurós alapfizetésük 40–65 százalékát, vagyis évi legalább 96 ezer eurót kapnak, „támogatandó a munkaerőpiacra visszailleszkedésüket”, az európai sajtó a különböző lobbicégek és nagyvállalatok igazgatóságában vállalt funkcióikról cikkezik. Szakértők szerint a volt biztosok nem elsősorban tudásuk és tapasztalataik miatt kapósak a magánszférában, alkalmazóik politikai kapcsolatokat remélnek tőlük. A bolgár Meglena Kuneva fogyasztóvédelmi exbiztos például a francia BNP Paribas pénzintézetet, a máltai Joe Borg halászati és tengerekért felelős exbiztos pedig a főként tengerészeti ügyekben utazó Fipra nemzetközi pr- és lobbitanácsadó vállalatot erősíti. A pálmát azonban a – 2005 óta évente kiírt legrosszabb lobbistának járó civil „díj” idei jelöltjeként is emlegetett – német Günter Verheugen volt ipari biztos viszi, akit hivatali ideje alatt is gyakran kritizált a sajtó a német ipar iránti állítólagos elfogultsága miatt.
AP
Verheugen több nyilatkozatában is tagadta, hogy lobbitevékenységet folytatna. A német Lobby Control nevű szervezet EB-s forrásokból származó információi szerint azonban egyszerre visel különböző tisztségeket a Royal Bank of Scotlandnél, a Német–Török Kereskedelmi Kamaránál, a Német Bankok Szövetségénél és a Fleishman-Hillard lobbivállalatnál.
Mint utólag kiderült, emellett két hónappal hivatali tisztsége leadása után már idén áprilisban bejegyeztette Németországban a The European Experience Company nevű vállalatot, mely a honlapja szerint nem folytat lobbitevékenységet, viszont európai szakértelmet, elemző háttéranyagokat és stratégiai javaslatokat kínál. S noha a Verheugen-cég körüli EB-vizsgálódás még nem zárult le, Hoedeman szerint az exbiztos védekezése is érzékelteti, mennyire definiálatlan, mire adhatja fejét egy volt uniós vezető. Illetve hogy általában is milyen meghatározatlan a lobbizás fogalma.
A biztosok magatartási kódexének módosításáról szóló, az EB-hez eljuttatott javaslatában Hoedeman három éven át kötelezővé tenné a vállalt posztok előzetes jóváhagyását, és tiltaná a lobbitevékenységet és lobbitanácsadást. Emellett pontosan rögzítené a büntetési tételeket, és definiálná az összeférhetetlenséget. E javaslatok egy részét az EB egyik friss belső tanulmánya is szükségesnek tartja. „Májusban kértük először Barroso elnököt a magatartási kódex szigorítására és új munkahelyek esetében legalább két éven át előzetes jóváhagyásra” – mondta a HVG-nek Ingeborg Kassler német néppárti EP-képviselő.
Barroso nyáron azt ígérte, hogy az év végéig módosítják a kódexet, belső források szerint azonban a várható változtatásokat ráncfelvarrásnak is túlzás lenne nevezni. Az EP ezért október végén úgy döntött, hogy a szabályok szigorításáig a volt biztosok fizetésére szánt uniós büdzsé jövő évi 1,7 millió eurós keretéből 460 ezer eurót visszatart.
FOLK GYÖRGY / BRÜSSZEL
