Az új médiatörvényre adott heves reagálások nem térítik el Magyarországot attól, hogy európai uniós elnökségének kritikus kérdésére, az EU gazdaságpolitikájára összpontosítson - írta a Financial Times című brit napilap által pénteken "Magyarország bírálói túl gyorsan ítélkeznek" címmel közölt cikkében Orbán Viktor miniszterelnök.

A brüsszeli uniós illetékesek kedvenc lapjának tartott újságban a kormányfő leszögezte: világossá kell tenni, hogy Magyarország soros EU-elnökként talán minden eddiginél elkötelezettebb az unió demokratikus értékei mellett, amelyekben az EU ereje rejlik. A törvény elfogadása utáni éles reakciók a szöveg ismeretének teljes hiányán alapultak - fogalmazott Orbán a Financial Timesban, megismételve, hogy a jogszabály az uniós értékekre épül, és megfelel a XXI. század reformtörekvéseinek.

Emlékeztetett arra, hogy a kormánynak több más országban még előkelőbb szerepe van a médiavezetők kinevezésében, Németországban és Finnországban hasonló mértékű bírságokat lehet kiróni a médiaszabályok megsértéséért, továbbá Olaszországban, Portugáliában és Franciaországban a szabályok betartását ugyanúgy egy testület felügyeli, mint Magyarországon. Megismételte a kormányfő azt is, hogy Magyarország csak akkor kötelezhető a jogszabály megváltoztatására, ha a kifogásolthoz hasonló szabályozást más tagállamokban is módosítják, különben diszkriminációról lenne szó. Mindez azonban nem fogja elvonni a kormány figyelmét arról, hogy az uniós elnökség kulcskérdésére összpontosítson - szögezte le.

Ez utóbbit, az uniós gazdaságpolitikát illetően úgy fogalmazott, Európában (de Amerikában és Ázsiában is ) különböző választ adnak arra a látszólag egyszerű kérdésre, milyen optimális egyensúlynak kell lennie az államháztartási hiány csökkentése, az adósságcsökkentés, a foglalkoztatás és a gazdaság növekedése között. Még Európán belül is indokolható különbségek vannak az ideális stratégiákat illetően, attól függően, hogy az egyes országok milyen helyzetben vannak.

Úgy értékelte, hogy az unió jó irányba lépett, amikor elkötelezte magát a szorosabb gazdasági koordináció, a költségvetési fegyelem szigorítása és az adósságcsökkentés mellett. "Magyarország ráadásul ilyen tekintetben élenjáró volt: 2010-ben többet tett az államháztartási hiány és az államadósság lefaragásáért, mint bármely más európai ország" - írta Orbán Viktor. A miniszterelnök felsorolta a gazdaság kiigazítására tett intézkedéseket, és hozzátette: "Büszkén mondhatjuk, hogy ennek eredményeképpen sikerült tavaly 3,8 százalékon tartani a hiányt, és jó alap van arra, hogy az idén legfeljebb 3 százalékos lesz a deficit." Magyarország lesz továbbá az egyike annak a két EU-tagországnak, amely az idén csökkenteni tudja belső államadósságát.

Orbán Viktor a romakérdéssel, a társadalmi bevonás fokozásának szükségességével kapcsolatban kifejtette, nem engedhető meg további késlekedés abban, hogy érzékelhető javulás következzen be a romák foglalkoztatásában, a gyermekek oktatásában és a lakhatási feltételekben. "Meggyőződésem, hogy az emberi jogok nyilvánvaló ügye mellett a romák társadalmi bevonása tetemes gazdasági haszonnal is jár az érintett országokban" - fogalmazott a kormányfő, megerősítve azt az álláspontját, hogy a témában közös uniós stratégiára van szükség.

Mint írta, uniós érdek a bővítési folyamat folytatása is. E téren kulcskérdésnek nevezte, hogy sikerül-e lezárni a horvát csatlakozási tárgyalásokat a magyar elnökség alatt, ha horvát részről megtették ehhez az utolsó lépéseket. Európa nehéz kihívások előtt áll - zárta cikkét a miniszterelnök, bizodalmát fejezve ki, hogy közös akarattal az unió meg tud birkózni ezekkel. Minden tagországnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy Európa erős és sikeres legyen, és a magyar elnökség eltökélt szándéka, hogy ezt a célt szolgálja - írta Orbán Viktor.