Szulejman Szaad Harírit kérte fel ügyvivő kormányfőnek, miután a Hezbollah síita mozgalom és szövetségesei által delegált miniszterek szerdán lemondtak, megbuktatva ezzel Haríri kabinetjét. A kis közel-keleti országban hónapok óta feszültségtől vibrált a levegő. Az a szóbeszéd járja, hogy a jelenlegi miniszterelnök apjának, Rafík Haríri néhai kormányfőnek 2005-ös meggyilkolása ügyében nyomozó ENSZ-törvényszék a Hezbollah egyes tagjait is megvádolja majd. Sokan pedig attól félnek, hogy ennek hatására újra fellobbanhat az erőszak az évtizedeken át háborúk és belviszályok által dúlt Libanonban.

A libanoniak 1975 és 1990 között pusztító polgárháborút éltek át, 1982-ben Izrael megszállta országukat, hogy véget vessen a Libanon déli részében tanyázó palesztin felkelők támadásainak, 2006-ban a zsidó állam újfent támadást intézett szomszédja ellen - ezúttal a Hezbollah akcióira válaszul -, 2008-ban pedig a síiták és a szunniták estek egymásnak. Ennek a viszálynak a lezárása volt Haríri kormányának megalakítása és Szulejman elnökké választása.

A 14 hónap után csúfos véget ért libanoni egységkormány halálos ellenségek - a Haríri vezette Szíria-ellenes, nyugatbarát tömb és a Szíria, illetve Irán által támogatott Hezbollah - koalíciójára épült az ország stabilizálásának jegyében. A jó szándék azonban nem tudta felülírni a politikai realitásokat: a kormányt hónapok óta bénította az ENSZ-törvényszék miatti vita.

A nemzeti hadseregénél is nagyobb fegyverarzenállal rendelkező Hezbollah szerint a hollandiai székhelyű bíróság az Egyesült Államok és Izrael összeesküvésének része. A síita mozgalom vezetői folyamatos nyomást gyakoroltak Harírire, hogy utasítsa el a törvényszék vizsgálódásának eredményét még annak ismertetése előtt, a miniszterelnök azonban megtagadta ezt. Így a két fél közötti szakadék napról napra tovább mélyül, s a Hezbollah már azzal vádolja Harírit és szövetségeseit, hogy meghajolnak a Nyugat előtt. A Hezbollah-miniszterek lemondásának időzítése is egyfajta arculcsapás volt Harírinek: a kormányfő washingtoni útján már csak ügyvivőként találkozhatott Barack Obama amerikai elnökkel. A jelenlegi válság a legkomolyabb 2008 óta.

Az Arab Liga főtitkára, Amr Músza aggódik, hogy a kis államra megint zűrzavaros idők várnak. "Feszült és fenyegető" - jellemezte a helyzetet. "Mindannyiunknak együtt kell működni a kompromisszum érdekében" - hangsúlyozta. "Hosszú távú politikai válságnak nézünk elébe - véli Paul Salem, a Carnegie Endowment for International Peace kutatóintézet közel-keleti központjának vezetője. - Az új kormány megalakulása valószínűleg hónapokig fog tartani."Izrael - aggodalmának jelet adva - csütörtökön készültségbe helyezte a libanoni határ mentén állomásoztatott erőit.  Szulejman szinte azonnal tárgyalásokat kezdett az új kormányfő személyéről. Találkozott a parlament elnökével, Nabih Berrivel, aki a megbeszélés után újságíróknak azt mondta, hogy az államfő hétfőn egyeztet a törvényhozókkal preferenciájukról.

Várakozások szerint az új miniszterelnök személye körüli huzavona eltarthat egy darabig. A nyugatbarát koalícióhoz tartozó politikusok úgy gondolják, hogy a szunniták kegyeltjének, a 40 éves Harírinek nincs alternatívája. A Hezbollah azonban nem szeretné újra őt látni a poszton. A libanoni alkotmány szerint az államfőnek maronita kereszténynek, a kormányfőnek szunnitának, míg a nemzetgyűlés elnökének síitának kell lennie. 

"Amikor a vádiratot nyilvánosságra hozzák, az állami intézmények feletti hatalomnak már az ellenzék (a Hezbollah és szövetségesei) kezében kell lennie, hogy meg tudja akadályozni az esetleges gyanúsítottak őrizetbe vételét" - mutatott rá Amal Szaad Gorajeb, egy dohai központú politikai intézet munkatársa az ENSZ-törvényszék vizsgálati eredményeire utalva. Gorajeb szerint a Hezbollah a kormány megbuktatásával "helyzetbe hozta" magát: "Ha Haríri megtagadja a Hezbollah követeléseit, akkor nem fogják újra kinevezni miniszterelnökké."