Ezek az első kilépések Benjámin Netanjahu jobboldali kormányából 2009 márciusi megalakulása óta. Az egyik távozó politikus a békefolyamat hiányával magyarázta döntését.

A közvetlen előzmény, hogy Ehud Barak védelmi miniszter, a Munkapárt vezetője bejelentette: otthagyja pártját, és újat alapít. Ezzel a szakadással elemzők szerint elébe vágott annak a kockázatnak, hogy a pártvezetés egy baloldali vetélytársat állíthasson a helyére, aki azután az egész pártot kiviszi a kormányból, és ezzel esetleg meg is buktatja. Ezt a változatot támasztja alá, hogy Barak nem távozik a kormányból: hírek szerint megmarad védelmi miniszternek. Barak egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy végeérhetetlen küzdelemben állt a Munkapárt "folyamatos balra és megint csak balra sodródásával".

Az ellenzék legnagyobb pártját vezető Cipi Livni a három miniszter lemondása nyomán kijelentette, hogy a kormány elvesztette legitimitását, és előre kell hozni a parlamenti választásokat. Netanjahu miniszterelnök szerint viszont "a kormány sokkal erősebb és stabilabb lett". "Az egész világ tudja, és a palesztinok is tudják, hogy ez lesz a kormány a következő néhány évben, és ez az a kormány, amellyel tárgyalniuk kell a békéért" - mondta.

Sajtóértesülések szerint Barak előre egyeztette lépését Netanjahuval. Eddigi pártbeli helyettese, Matan Vilnai szerint a pártszakadás lehetővé teszi a kormánynak, hogy "stopperóra nélkül" folytathassa a béke keresését. Barak új pártja egyelőre belőle és négy másik kneszetbeli társából áll. Azt ígérte, hogy a szervezet "centrista, cionista és demokratikus lesz, Ben Gurion nyomdokait követve". Haacmaut (Függetlenség) néven kérte elismerését parlamenti frakcióként. Az Izraelt történelmének nagy része alatt vezető Munkapárt a szakadással tovább marginalizálódik.