szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Parlamenti határozatban várhatóan nem rója meg a magyar médiatörvényt az EP Strasbourgban, miközben a néppárton kívül szinte az összes európai párt frakciója erősen ellenzi az új magyar szabályozást. Ennek fényében kemény ütközetekre számíthat a képviselők előtt az EU-elnökség terveit bemutató ülésen Orbán Viktor miniszterelnök.

A határokon átívelő betegjogok, az Európai Bizottság-Szerbia megállapodás, az Alzheimer-kór korai felismerésének támogatása, a tunéziai helyzet, a német dioxin botrány és az unió soros elnökségének féléves programja - ezek az Európai Parlament idei első plenáris ülésének kiemelt témái. Ki hallott azonban ezekről, sőt, kit érdekelnek ezek egyáltalán a magyar kormány új médiaszabályozása körül európai botrány árnyékában?

A hvg.hu-nak nyilatkozó forrásunk szerint a szerdai strasbourgi plenáris ülés napirendje kapcsán az is felmerült, hogy az eredeti tervekkel szemben - vagyis a magyar soros elnökség terveinek bemutatása helyett, illetve mellett - tartsanak két vitát: külön a médiatörvényről és a prioritásokról. S noha az elképzelést közben a két legnagyobb erő, a néppártiak és a szocialisták elutasították, az ötlet jól mutatja, hogy év eleje óta a magyar belpolitikai téma foglyává vált az uniós politikai aréna.

Rossz nyelvek szerint miközben Martin Schulz a múlt héten még levélben szólította fel Orbánt a törvény visszavonására, azért nem kellően konzekvens a témában, mert fontosabb számára a néppárt-szocialista alku, melynek értelmében ő lesz az EP következő elnöke. A téma különleges aktualitását adja, hogy jól értesültek tudni vélik: az EP jelenlegi lengyel elnöke, Jerzy Buzek személyes okok miatt előbb átadhatja székét utódjának.

A szocialista vezető kedden reggel azzal érvelt a múlt hét óra érezhetően visszafogottabbá vált szocialista retorika mellett, hogy külön kell választani a szakmai és politikai vitát, és meg kell várni az EP és az EB szerdai vitáját, mielőtt végleges véleményt alkotnának.

Sokan a magyar üggyel foglalkoztak

Kedd reggeli szokásos sajtótájékoztatójukon az európai pártok frakcióvezetőinek nagy része a magyar helyzettel foglalkozott, illetve arra vonatkozó kérdéseket válaszolt meg. Ezzel szemben az Európai Néppárttól Joseph Daul elnök helyett beugró Mario Mauro olasz honatya és Françoise Grossetete francia képviselőasszony szakelőadást tartottak a határokon átívelő betegjogokról az újságíróknak. Maguktól szót sem ejtve a sajtót lázba hozó magyar témáról. Mauro később kérdésre válaszolva elmondta, nem engedik, hogy a magyar elnökség politikai csatározásnak essen áldozatul. Hozzátette, szerinte elképzelhetetlen, hogy a Fidesz, amely aktív szerepet játszott a magyarországi rendszerváltozásban, a szabadságjogok ellen vétene.

Az Európai Parlament. Sokakat foglalkoztat a magyar médiatörvény

Daniel Cohn-Bendit zöld frakcióvezető ellenben kijelentette: a Fidesz óriási parlamenti többségét a médiatörvény mellett számos olyan döntés meghozatalára használja fel, amelyek a pluralizmus és a demokratikus alapelvek ellen hatnak. Példaként az egyetemek fenyegetettségéről és a független bíróságokra nehezedő növekvő nyomásról beszélt a médiatörvény mellett. Át kell gondolni, mi vezethetett ide Magyarországon, de közben fel kell emelnünk a hangunkat a fenyegető jelek kapcsán - tette hozzá a ’68-as diáklázadások emblematikus figurája. Cohn-Bendit szigorúan ostorozta az európai intézményeket is, szerinte ugyanis létezik egy háttéralku a Barroso-kabinet és az Orbán-kormány között, s emiatt húzódik a médiatörvény EB-s vizsgálata. Szégyellje magát az EB és az EP is, hogy nem állnak ki a legkeményebben a sajtószabadság mellett tagállamaikkal szemben - mondta.

Egész Európában meg kellene vizsgálni a médiaszabályozást?

A német zöld párti Rebecca Harms ezzel szemben örömét fejezte ki, hogy végre európai szinten zajlik a vita a magyar törvényről. Sajnálkozásának adott hangot viszont amiatt, hogy miközben az unió a harmadik országokon és az uniós tagfelvételért folyamodókon kőkeményen számon kéri a médiapluralizmus meglétét, addig tagállamaival rendkívül elnéző. Szerinte ez különösen az Ukrajnával, Oroszországgal, Fehéroroszországgal vagy Törökországgal kapcsolatos uniós politikára nézve káros.

A képviselőnő meggyőződése szerint a magyar szabályozás ellentétes az Európai Bizottság sajtószabadságról szóló kézikönyvében szereplőkkel, a koppenhágai kritériumokkal, a Helsinki záródokumentummal, az EB audiovizuális irányelvével, az Európai emberjogi konvencióval, az UNESCO sokszínűség védelmére vonatkozó irányelveivel és a Lisszaboni szerződéssel - egyéb nemzetközi megállapodások mellett.

Az európai liberálisoktól Renate Weber közleményben adott hangot újból komoly aggályainak az új magyar szabályozás kapcsán. A párt meggyőződése szerint egész Európában meg kellene vizsgálni a médiaszabadság kérdését. Ez utóbbi javaslat a hétfő esti parlamenti szakbizottsági meghallgatáson is felmerült, ahol volt, aki egy médiafüggetlenséget az EU-n belül vizsgáló bizottság felállítását indítványozta. A liberálisok amúgy hangsúlyozottan külön kezelik a magyar vitát a magyar soros elnökség programjától, amelynek gazdasági kormányzásról szóló részét teljes mellszélességgel támogatják.

Ami a magyar elnökség strasbourgi bemutatkozásának részleteit illeti, kedd estig a néppárti képviselőkkel és a nagyobb EP-frakciók vezetőivel találkozik a miniszterelnök, szerdán reggel pedig Buzek EP-elnökkel és José Manuel Barroso EB-elnökkel reggelizik. Azután kilenc és dél között bemutatja a képviselőknek a magyar elnökségi terveket, és válaszol a képviselői kérdésekre.

 Folk György/Brüsszel

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!