Jean-Claude Juncker, luxemburgi kormányfő és helyettese, Jean Asselborn a hétvégén megjelent német lapoknak nyilatkozva alaposan nekimentek a berlini kormánynak. Asselborn, aki a múlt hónap elején a hvg.hu-nak adott interjúban a magyar médiatörvény kapcsán igyekezett „szétszedni” az Orbán kormányt, most Merkelék szemére veti, hogy Németország csak saját magával törődik. De hozzá képest is sokkal keményebb e tekintetben főnöke, Jean-Claude Juncker, aki a Spiegelnek nyilatkozva ama kívánságának ad hangot, hogy Németország a jövőben mutasson az eddiginél sokkal nagyobb szolidaritást a súlyosan eladósodott eurós-országokkal.

A luxemburgi politikus az úgynevezett euró-csoport elnökeként – a Spiegel cikk címét idézve – „figyelmeztetésben részesíti Angela Merkelt”, követelve tőle, hogy tanúsítson nagyvonalúságot és járuljon hozzá ahhoz, hogy a tavaly jóváhagyott mintegy négyszázötven milliárd eurós mentőcsomag végre rendelkezésre álljon.

Ez a téma azért vált különösen forróvá a hét végén, mert elterjedt: Brüsszel jóváhagyja Görögország átütemezési kérelmét, tekintettel drámai adósságaira.  A luxemburgi miniszterelnök a Spiegel interjúban nemcsak Németországtól, hanem Ausztriától,  Hollandiától, Finnországtól  és – bármennyire abszurdnak hangzik is ez az ő szájából – még saját hazájától, a törpe Luxemburgtól is fokozott szolidaritást vár el. .Jean-Claude Juncker ugyanakkor mélységes csalódottságának adott hangot, hogy a német kormánykoalíció kisebbik pártja, az FDP „saját liberális örökségét” megtagadja, és önző, a gyengébbekkel, szegényekkel nem törődő magatartást tanúsít.  

Mindeközben az FDP-s  Rainer Brüderle német gazdasági miniszter a Welt am Sonntag hasábjain szemrehányást tesz a „nemtörődöm” tagországoknak.  „Nem mehet tovább, hogy míg nálunk 67 évre vállaljuk felemelni a nyugdíjkorhatárt, addig más eurós országokban az emelést még csak fel sem vetik, rá se rántanak arra, hogy az Unió egész területén finanszírozhatatlanná válik lassan a nyugdíjrendszer” – panaszolja a miniszter. Egyúttal – mintegy válaszul a luxemburgi miniszterelnöknek – kijelenti: a négyszázötven milliárd eurós mentőcsomag úgy jó ahogy van, nincs értelme az összeg növeléséről tárgyalni”.

Ami a nem euró övezethez tartozó uniós tagállamok legfontosabbikának tartott Lengyelországot illeti, a Süddeutsche Zeitung hosszasan elemzi a Varsónak küldött hivatalos brüsszeli figyelmeztetést.  A megszólaltatott német szakértők nem tartják kizártnak, hogy a Bizottság hamarosan eljárást fog indítani a soros elnökséget ugyancsak még ebben az évben, Magyarország után átvevő Lengyelország ellen, mert pazarlónak, felelőtlennek tartják Varsó fiskális politikáját. A téma uniós biztosa, Olli Rehn a levélben annak súlyos következményeire figyelmeztet, ha tavalyi ígéretét megszegve, Varsó 2012-ben nem csökkenti felére, vagy még jobban a jelenlegi nyolc százalékos GDP -arányos államháztartási hiányt. Ebben az esetben Brüsszel a posta, a vasút, a lengyel légitársaság és az országos takarékpénztár elmaradt privatizációját fogja számon kérni a lengyelektől.  

A Süddeutche Zeitung cikke utal rá, hogy Brüsszel éles kritikája kedvez a Tusk kormányt keményen bíráló Leszek Balcerowitz-nak,  a kilencvenes években végrehajtott lengyelországi sokkterápia atyjának, egykori pénzügyminiszternek.    Ettől függetlenül – írja a Süddeutsche –még mindig sokkal jobb lenne Brüsszelnek, de Berlinnek is, ha az idén esedékes választásokon a liberális konzervatív Donald Tusk maradna Lengyelország miniszterelnöke, semmint a német sajtó által nemzeti-populistának, jobboldali-populistának ábrázolt Jaroslaw Kazcynski.