Lockerbie-i merénylet: a brit kormány adott titokban tanácsot Líbiának

Az 1988-ban, Skócia felett végrehajtott repülőgép-robbantásért 2001-ben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték Abdelbászet Ali Mohamed al-Megrahit, akit azonban két éve elengedtek skóciai börtönéből. A skót kormány annak idején - a líbiai titkosszolgálat volt ügynökének rákbetegsége miatt - "méltányossági megfontolásokkal" indokolta a komoly belpolitikai és nemzetközi súrlódásokhoz vezető lépést.
 
A döntés után máig tartó éles vita kezdődött arról, hogy mi volt Megrahi szabadon engedésének tényleges és elsődleges oka. A brit sajtó akkoriban egy 15 milliárd dolláros líbiai olajfeltárási szerződést sejtett az ügy mögött - ezt a BP olajtársaság kapta -, és a lapok azt is kétségbe vonták, hogy a döntést a skót vezetés önállóan, londoni befolyástól mentesen hozta meg, ahogy azt a brit kormány váltig bizonygatta.
 
E kételyeket látszik alátámasztani a The Daily Telegraph értesülése. A tekintélyes konzervatív brit napilap a bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyöket ezrével kiszivárogtató WikiLeaks portáltól jutott 480 ilyen dokumentumhoz  Az újság keddi ismertetése szerint e leiratokból "először alkotható részletes kép" azokról "a gyakran kétségbeesett" lépésekről, amelyekkel a nyugati kormányok "udvarolták körül a líbiai rezsimet" a nagy értékű kereskedelmi és olajszerződésekért folytatott versenyben. Így az akkori munkáspárti brit kormány is mindent megtett annak megakadályozására, hogy a Megrahi börtönben tartása miatti líbiai indulatok a bővülő kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok akadályává váljanak.
 
A Telegraph által ismertetett diplomáciai sürgönyökből kitűnik, hogy amint megállapították Megrahi rákbetegségét, Bill Rammell, a brit külügyminisztérium közel-keleti ügyekért felelős akkori államtitkára személyes levélben tájékoztatta a líbiai vezetést arról, hogy a diagnózist miképpen lehet felhasználni a volt líbiai ügynök szabadulásának kieszközléséhez.
 
A levélről tájékoztatták az Egyesült Államok londoni nagykövetét is, aki erről beszámolt az amerikai külügyminisztériumnak; ezt a sürgönyt idézi kedden a The Daily Telegraph.
 
Az azóta megszűnt amerikai Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. december 21-én időzített pokolgéppel robbantották fel; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas.
 
A repülőgép lángoló roncsai a skóciai Lockerbie-re zuhantak; az áldozatok közül tizenegy a kisváros lakója volt.
 
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok annak idején Líbiát tette felelőssé a merényletért. Az ügy egyetlen elítéltje Megrahi volt, akiről az orvosi szakvélemény a rákdiagnózis után azt állapította meg, hogy három hónapja van hátra; ez volt az alapja szabadon engedésének. Az egykori ügynök azonban - akit szabadulása után nemzeti hősként fogadtak hazájában - ma is él.