Hodorkovszkij, aki 14 éves börtönbüntetését tölti, beszámolt arról, hogy az államfőhöz fordult, de nem saját ügyében, s rámutatott: a bíróságoknak a társadalom érdekében az igazság szolgáltatását kell szolgálniuk. Nem teljesíthetnek megrendeléseket, még ha a legfelső szintről érkeznek is azok, és nem működhetnek egy repressziv rendszer részeként, manipulált módon.

A cikk írója rámutatott: egyáltalán nem beavatkozást követel a bíróságok munkájába, de úgy látja, hogy a jogrendszer összeomlása súlyos következményekkel fenyeget minden egyes állampolgárt és az egész országot. Sokak szerint Medvegyev elnöknek nincs beleszólása semmibe, de az államfő joga és egyben alkotmányos kötelessége a bíróságok függetlenségének biztosítása, és az elnök garantálja a polgárok szabadságát is.

Hodorkovszkij saját második perére utalva felteszi a kérdést: hová vezethet, ha a bíróság kimondja, hogy egy üzlet, amelyből az eladó milliárdos haszonhoz jut, "térítés nélküli kisajátítás", vagyis lopás? "Ha az elnök az alkotmánybírósághoz fordulna, azonnal vége lenne a normális gazdasági élet kriminalizálásának, amelyet a hivatalnokok a cégek megszerzésére, a tulajdonosokra történő nyomásgyakorlásra használnak fel" – írta.

Hodorkovszkij szerint a hatalom számára igen veszélyes, hogy az értelmiség és mindenki, aki nem közömbös, látja a különféle fegyveres testületek, titkosszolgálatok és bíróságok önkényét, ezzel tovább nő a nyilatkozatok és a valóság közötti szakadék, és terjed az a nézet, hogy a polgári jogok megvédelmezésére nincs más eszköz, csak az utca.

„A társadalomban megérett az igény az igazságosságra, az emberi jogokra, a saját méltóság megvédelmezésére, és most keresi a megvalósulás formáit. A jogi nihilizmust és a ’mindent lehet’ hozzáállást demonstráló rendvédelmi szervek és igazságszolgáltatás a mindinkább elszemtelenedő bürokráciát és áldozatát, az egyszerű embert a jog határain kívülre viszik, és az állampolgárok kénytelenek vesztegetéshez folyamodni, vagy a tiltakozás formáit keresni” – mutatott rá a szerző, aki szerint ilyen feltételekkel nem lehet Oroszországba vonzani a komoly befektetőket és azokat az értelmiségieket sem, akik előtt nyitva áll az egész világ.

„Mélységes erkölcsi konfliktusokkal és társadalmi veszélyekkel terhes, ha a tisztességes emberek szégyenkeznek országuk miatt, amikor úgy érzik, minden merő hazugság, és védtelenül állnak a magának mindent megengedő bürokrata és a cégeket kisajátító politikusok előtt, amikor az igazi értelmiségi számára tisztességtelenné válik a hatalom szolgálata, és veszélyekkel terhes a hatalom intézményeinek az emberek szeme láttára történő delegitimálása” – írta Hodorkovszkij.