A külügyminiszter az orosz Lityeraturnaja Gazeta című hetilap szerdai számában rámutatott: "Kiemelt fontosságúnak tartjuk a magyar-orosz kapcsolatokat - ez egyszerűen a realitásokból fakad".  Hangsúlyozta: Budapest a kétoldalú viszonyt új alapokra helyezte. "Partnereink számára egyértelművé tettük, együttműködésünket nem az egyes politikai és gazdasági szereplők önös üzleti érdekeinek, hanem az egész magyar társadalom és gazdaság érdekeinek alárendelve, illetve azok mentén kívánjuk építeni.

Azt is világossá tettük, hogy az előző kormányoktól megörökölt problémás ügyek megoldására, illetve lezárására törekszünk, így a korrupció, illetve a hűtlen kezelés gyanúját felvető kérdésekben - mint például a Moszkvai Kereskedelmi Képviseletünk eladása - ügyészségi vizsgálatot indítottunk. Nem vállalhatunk és nem is vállalunk folytonosságot az említett visszásságokkal" - mondta.

Kifejtette: Magyarország geopolitikai helyzetéből, biztonságpolitikai, gazdasági érdekeiből fakadóan az EU-n és a NATO-n belül egyértelműen szorgalmazza és elengedhetetlennek tekinti az Oroszországgal való együttműködést. A kétoldalú kapcsolatokban is az egyenrangúság hangsúlyozásával törekszik az együttműködés fejlesztésére, és fontosnak tartja, hogy a magas szintű párbeszéd rendszeres legyen.  

"Összefoglalva: Magyarország stabil és kiszámítható partnerséget kíván kiépíteni Oroszországgal, politikánk lényegét a már jól ismert 'keleti nyitás' fogalommal lehet jellemezni. Kapcsolataink valamennyi szintjén érzékeltetni kívánjuk, hogy a január 1-jével beindult uniós elnökségünk több feladatot, de ugyanakkor több lehetőséget is jelenthet az EU és Oroszország közötti együttműködés és kapcsolatrendszer működtetésében" - jelentette ki.     

Arra a kérdésre, hogy hogyan értékeli a Visegrádi Együttműködés hatékonyságát, perspektíváit, Martonyi János kifejtette: a V4 1991-ben Visegrádon történt megalakulása óta ismert és elismert védjeggyé vált a világban és főleg Európában. A kezdeti célok - elsősorban a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás - megvalósulása után is bebizonyosodott az együttműködés létjogosultsága. Egyre több ország kezdeményez szorosabb kapcsolatot a V4-gyel, amely az EU-n belül ma már érezhetően jelentős politikai súllyal rendelkezik. Az elmúlt években egyre újabb területekre terjedt ki az együttműködés, így többek között az energiabiztonság, a romák hatékony integrációja, vagy az uniós fejlesztési források miatt rendkívüli fontosságú regionális és kohéziós politika területén. 

A külügyminiszter szólt arról, hogy orosz partnerével, Szergej Lavrovval többször van módja találkozni és megbeszélést folytatni nemzetközi fórumok margóján, de meghívásának örömmel tesz eleget, s nagy várakozással tekint hamarosan esedékes hivatalos moszkvai látogatása elé. 

Az Oroszországhoz fűződő személyes kapcsolatairól elmondta: legmeghatározóbb élménye az volt, amikor 1991 decemberében Antall József néhai miniszterelnökkel együtt járt hivatalos látogatáson Moszkvában. A Kreml Katalin termében találkoztak Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió akkori vezetőjével, majd pár óra múlva ugyanott Borisz Jelcinnel, Oroszország kevéssel később megválasztott elnökével. Antall József akkor azt mondta Gorbacsovnak: "Önök vették le a bilincset a kezünkről, és ezért mi most szabadon, jó érzéssel tudunk önökkel kezet fogni". "Láttam, hogy ekkor megjelent egy könnycsepp Gorbacsov szeme sarkában" - emlékezett vissza.

Végül a lap kérdésére Martonyi János Petőfi Sándort és Radnóti Miklóst ajánlotta az orosz olvasók figyelmébe, akiknek művei oroszul is olvashatók, s akik magukkal ragadó verseket írtak a szabadságról és a nemzetről, csak éppen más korban, más helyzetben, így más perspektívából. "Az ő költeményeik is megerősítenek abban, hogy politizálni, politikával foglalkozni csak az értékek mentén szabad és érdemes. Továbbá ajánlom még az orosz olvasóknak Márai Sándor írásait. Kíméletlen pontossággal írt koráról, kora Közép-Európájáról - a családok életétének apró részleteitől a közéleti eseményekig, s üzenetei örök érvényűek" - mondta.