Ezrek gyülekeztek péntek reggel, immár tizenegyedik napja a kairói Tahrír téren, ahol - tekintettel az iszlám heti nagy imájára - minden eddiginél nagyobb tüntetésre számítanak az elnök távozását követelők részéről.

"Távozni szeretnék az elnöki posztról, de nem tehetem, mert félek, hogy káosz uralkodna el az országon" - idézte címlapon pénteken az al-Ahbár című félhivatalos egyiptomi lap Hoszni Mubarakot, aki az ABC amerikai tv-nek nyilatkozott ilyen értelemben. Az elnök egyszersmind tudatta, hogy semmi esetre sem szándékozik távozni az országból. Az ellenzék - köztük Mohamed el-Baradei - péntekig adott határidőt az elnöknek, hogy távozzon hivatalából.

Omar Szuleimán újonnan kinevezett alelnök, aki a kairói tv-nek adott hosszú interjút, egyfelől azt hangoztatta, hogy a "január 25-i mozgalom" - a fiatalok tiltakozó megmozdulásai, amelyeknek közvetlen előzménye a tunéziai "jázminos forradalom" volt - törvényes követeléseken alapult, és a kormány eleget is tett a várakozásoknak. Ilyen intézkedésnek nevezte azt, hogy megtiltották az előző kormány több tagjának, mindenekelőtt Habíb el-Adli volt igazságügy-miniszternek,hogy távozzék az országból, és lefoglalták bankszámláikat. Az alelnök másrészről összeesküvést nevezett meg az események hátteréül, amelyben "külföldiek és arabok" egyaránt részt vettek. 

Az al-Ahbár tudni vélte pénteken, hogy előző nap a tömegek nem kevesebb, mint 58 "külföldi és arab ügynököt" fogtak el Kairóban és az ország egyéb kormányzóságaiban. A megnevezett szervezetek közös nevezője az iszlám fundamentalizmus: 22-en szöktek meg sajtójelentések szerint a Hezbollah libanoni síita mozgalom tagjai közül egyiptomi börtönükből, a palesztin Hamász tagjai és a Muzulmán Testvériség - nemzeti hovatartozással nem ismertetett - emberei társaságában.

Sauki asz-Szajjed jogász professzort idézve az al-Maszri al-Jóm című független kairói újság több lehetséges forgatókönyvet jelölt meg a mostani egyiptomi válság megoldására. Az első az elnök azonnali lemondása, amely esetben a nemzetgyűlés elnöke töltené be az államfői posztot, azzal, hogy az alkotmány értelmében 67 napon belül elnökválasztást tartanak; a második a nemzetgyűlés feloszlatása, az elnöki távozás és a legfelső alkotmánybíróság elnökének kinevezése, amely megoldás azonban alkotmányos űrhöz vezetne az alkotmány módosításához szükséges nemzetgyűlés híján; a harmadik lehetőség abban állna, hogy az elnök alelnökére ruházná jogosultságait, amit, ha szűkre szabott esetekben, de megtehetne; végül a negyedik forgatókönyv az elnök maradása az alkotmány - versenyen alapuló választást jelentő - módosításával egyetemben, amit a professzor "alkotmányilag és gyakorlatilag" a legtisztább megoldásnak vél, kétséges azonban, hogy mennyire számol az utca követeléseivel.

Percről percre tudósításunkat itt követheti nyomon!