A kormányban a hírszerzési és atomenergia-ügyi tárcát vezető miniszter hozzátette: két táborra szakadt a Közel-Kelet, az egyik oldalon a stabilitást támogató, békepárti, mérsékelt államok (például Egyiptom és Jordánia), míg a másik oldalon a radikális, fanatikus csoportok (Hezbollah, Hamász) és országok (Irán) találhatóak. Irán egyre nagyobb hatótávolságú rakétákat épít, s ez az urándúsítás növekvő ütemével, valamint az iszlám köztársaság forradalmi ideológiájával együtt aggodalmakra ad okot. Ugyanakkor Meridor rámutatott: Irán kereskedőnemzet, és a megfelelő nyomás eredményre vezethet nála, ahogy arra az 1980-88-as iraki-iráni háború befejezésekor, valamint a 2000-es évek elején az urándúsítás abbahagyásánál példa volt.

A Jeruzsálemi Zsidó Egyetem egykori joghallgatóját, a jobboldali Likud, illetve az izraeli parlament oszlopos tagját Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere mutatta be. Jeszenszky kitérőjében Magyarország és Izrael különleges kapcsolatát hangsúlyozta, valamint sajnálatát fejezte ki az 1944-es hazai eseményekért. Jeszenszky - Magyarország volt washingtoni nagykövete - kifejtette, hogy a több mint félmillió, zsidó gyökerekkel rendelkező magyar állampolgár meggyilkolása a magyar nemzetnek is hatalmas veszteség volt. Jeszenszky rámutatott, ha Izraelt magyar szemmel nézzük, egy olyan államot látunk, ahol mintegy 200 ezer ember rendelkezik "magyar háttérrel". Az egykori külügyminiszter az előadás margójára egy történetet mesélt 1992-es izraeli látogatásáról, hogy még inkább kiemelje a két országot összekapcsoló hasonlóságokat: vendéglátói akkoriban azt mondták neki, hogy megértik Magyarországot, ahol 10 millióan élnek a határokon belül, és csaknem 5 millióan azokon kívül, míg Izrael lakossága 4-5 millió, és 10 millió zsidó él szerte a világon.

Meridor a magyar-izraeli kapcsolatokra is reflektáló bevezetőjében a múlt sötét pillanatainak megidézése után emlékeztetett, hogy Budapesten született a cionizmus atyja, Herzl Tivadar. Az Izrael létrejöttéről és a szomszédos államokkal alakuló viszonyáról szóló "történelmi gyorstalpaló" után a miniszterelnök-helyettes az egyiptomi forradalom napos oldaláról szólva rámutatott, hogy a tüntetők nem a Koránból, hanem a nyugati szótárból vették jelszavaikat, amelyek a kelet-európai füleknek is ismerősen csenghettek.

A közel-keleti békefolyamattal kapcsolatban a politikus biztosított, hogy Izrael is kétállamos megoldásban gondolkodik, Ciszjordániában például már megmutatkoznak az államépítés első jelei, s a gazdasági növekedés is 8 százalékos. Meridor a telepbővítések újbóli befagyasztása iránti készséget firtató újságírói kérdésre válaszolva az építkezések kölcsönösségéről beszélt. Kiemelte: Izrael sem kéri a palesztinokat, hogy állítsák le az építkezést az arablakta területeken. A tárcavezető szerint az nem működik, hogy Izrael leállítja a bővítést, miközben a palesztinok szabadon folytatják azt, a végén pedig felállnak a tárgyalóasztaltól.

A kétnapos munkalátogatáson tartózkodó Meridor szerdán előadást tartott a Magyar Külügyi Intézetben, illetve Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel tárgyalt, míg csütörtökön Orbán Viktor kormányfő és Martonyi János külügyminiszter fogadta az izraeli politikust.