Hét ország követel szankciókat Irán ellen

Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Spanyolország, Csehország, Görögország és Hollandia azt akarja, hogy már az EU-külügyminiszterek jövő hónapi tanácskozásán fogadják el a szankciókat, amelyek az emberi jogok megsértésében vétkes iráni személyek, köztük bírák és ügyészek ellen irányulnának. "Tanulmányozzuk a kérdést" - erősítette meg egy másik diplomáciai forrás, de - tette hozzá - a jelenlegi szakaszban még semmilyen döntést nem hoztak.

Az EU nemrég bojkottálta az iráni iszlám forradalom 32. évfordulójával kapcsolatos teheráni ünnepségeket, tiltakozásul amiatt, hogy február 4-én Iránban kivégeztek egy kábítószer-kereskedelemmel vádolt, holland-iráni állampolgárságú asszonyt, Zahra Bahramit, a kegyelmet kérő felhívások ellenére. Uri Rosenthal holland külügyminiszter "egy barbár rezsim által elkövetett cselekedetnek" minősítette az ügyet.

Spanyolország ugyancsak "nagyon súlyosnak" minősítette egyik diplomatája őrizetbe vételét Teheránban az elmúlt héten, amelynek során az iráni hatóságok figyelmen kívül hagyták az illető diplomata státusát és a bécsi konvenciót. Az Egyesült Államok nemrég felszólította az Európai Uniót, hogy foganatosítson büntetőintézkedéseket az emberi jogok megsértésében vétkes irániak ellen, ahogyan Washington befagyasztotta az ilyen személyek vagyonát, és megtagadta tőlük az amerikai vízumot.

2010 szeptemberében az Egyesült Államok nyolc magas rangú iráni vezető ellen hozott intézkedéseket a 2009-es, vitatott iráni elnökválasztások után elkövetett jogtiprások miatt. Befagyasztották amerikai kintlévőségeiket, és az amerikai állampolgároknak megtiltották, hogy üzleti kapcsolatba lépjenek velük. A nyolc személy között volt több jelenlegi és volt miniszter, továbbá Mohammad Ali Dzsafari, a Forradalmi Gárda parancsnoka és Szaid Mortazevi, Teherán volt főügyésze.