Az észak-afrikai arab országot közel 42 éve vezető Kadhafi egyik tripoli rezidenciája előtt mondta el az állami televízióban élőben közvetített beszédét. Az épületre az Egyesült Államok a 1986-ban súlyos légicsapást mért. A líbiai hatóságok a dac jelképeként nem állították helyre, sőt egy repülőgépet összezúzó hatalmas öklöt mintázó emlékművet emeltek előtte.

Kadhafi 1969 szeptemberében katonai puccsal jutott hatalomra, 1977-ben pedig kikiáltotta a dzsamáhiríját - amelyet a "tömegek államaként", választott népi bizottságok által kormányzott országként képzelt el -, s csak a "forradalom vezetője" címet tartotta meg magának. Kadhafi dacos és gyújtó hangvételű, de zavaros keddi beszédében - amelyben egyes szám harmadik személyben beszélt önmagáról - kijelentette: a "forradalom vezetője" marad hazájában, és nincs hivatalos tisztsége, amelyről lemondhatna. Leszögezte, hogy nem hagyja el Líbiát, inkább hazájában fog mártírhalált halni, s az utolsó csepp véréig küzdeni fog.

Kadhafi "patkányoknak és zsoldosoknak" titulálta a hatalma ellen fellázadt tüntetőket, akik szerinte iszlamista állammá akarják változtatni hazáját és akik - mint fogalmazott - a líbiai törvények szerint halálbüntetést érdemelnek. A tiltakozókat a pekingi Tienanmen térihez hasonló visszavágással fenyegette meg. A kínai hadsereg erővel tiporta el 1989 júniusában a kínai diákok demokráciakövetelő mozgalmát, amiben több száz, ha nem több ezer civil vesztette életét.

Kadhafi ígéretet tett a kormányzati rendszer - pontosan nem ismertetett - átalakítására, s egyúttal felszólította híveit, hogy szerdán vonuljanak ki az utcára, ezzel fejezve ki, hogy támogatják őt. Líbiát február 15. óta példátlan és erőszakba torkolló tüntetéshullám rázta meg. A kőolaj- és földgázexportáló ország keleti része fellázadt katonatisztek szerint kikerült Kadhafi uralma alól. A tüntetések hétfőre virradóra elérték Tripolit is.

Kadhafi egyre véresebb küzdelmet vív hatalma megtartásáért. Az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (FIDH) nevű, párizsi székhelyű nem kormányzati szervezet hétfői közlése szerint a halálos áldozatok száma elérte a 300-400-at. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet korábban 233-ra tette a halottak számát.