Szaid Szajed Aga Banihasemi a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában hangsúlyozta: az önérdekkövető magatartást és racionális döntéshozatalt feltételező matematikai modell akkor alkalmazható a siker reményével, ha az elemző pontosan ismeri valamennyi szereplő szándékait és erejét, befolyását, és tudja, hogy ki mennyire hajlandó az együttműködésre. Ebben az esetben nagy biztonsággal előre lehet jelezni, hogy mit tesznek az egyes szereplők.
Valamennyi releváns információ birtokában a módszer – amelynek fejlesztéséért Harsányi János magyar tudós 1994-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott – 90 százalékos biztonsággal működik, akár az iráni-amerikai viszony esetében is. Ezt bizonyítja Bruce Bueno de Mesquita amerikai elemző munkássága. A washingtoni külügyminisztérium és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) tanácsadójaként is dolgozó professzor jóslatai eddig egy kivételével mind beváltak - mondta az iráni nagykövet.
Kérdésre válaszolva a matematikus végzettségű Banihasemi elmondta: a magyar-iráni viszony is értelmezhető a játékelmélet keretében. A két ország közötti áruforgalom értéke csupán 13 millió dollár, holott Irán és Magyarország kapcsolata jó, problémáktól mentes. Az alacsony érték az információk "szegényességéből" adódik, a helyzet azonban változik, a vállalkozások egyre inkább igyekeznek tájékozódni az együttműködés lehetőségeiről. "Jelenleg is két nagy magyar vállalat tárgyal iráni építőipari beruházásokról" - mondta Irán magyarországi nagykövete.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az Irán elleni szankciók mellett miként bonyolítható le a pénzforgalom iráni vállalatok és külföldi partnerek között, Szaid Szajed Aga Banihasemi hangsúlyozta: hazáját már 32 éve sújtják szankciók, az iráni cégek pedig ennyi idő alatt jól megtanulták, hogy miként kell az ilyen ügyeket intézni. "Megvan a módszer a pénzforgalom lebonyolítására, egyáltalán nem kell emiatt aggódni" - mondta a nagykövet a Magyar Külügyi Intézetben.
