A májusban esedékes szlovákiai népszámlálás kapcsán rendezett konferenciát, amelyen szlovákiai magyar kutatók tartottak előadásokat, Rudolf Chmel nyitotta meg.

Beszédjében kifejtette, hogy "a szlovák-magyar viszony már nincs lefagyasztva, de még felolvadva sem". Hangsúlyozta, hogy Szlovákia arra törekszik, hogy nemzetiségei "jól érezzék magukat", és ehhez újabb törvénnyel kívánnak hozzájárulni, amely a kisebbségek kultúrájának támogatásáról szól majd. Ugyanakkor elismerte, hogy a készülő nyelvhasználati törvény tervezetében a kisebbségi nyelvek hivatalos használatának 15 százalékban meghatározott minimális küszöbe még nem végleges, a végleges arány akár 20 százalék is lehet.

Rudolf Chmel sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Unióban a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan csak ajánlásokat tartalmazó irányelveket fogalmaztak meg a tagállamok számára, miközben például a gazdaság területén kötelező előírások vonatkoznak a 27 országra. Szerinte Szlovákia modellértékű lehet a kisebbségek többségbe történő beolvadását illetően, azaz az asszimiláció lassulásában.

Szarka László történész a szlovákiai magyarság népességfogyását és asszimilációs folyamatait bemutató előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió adta lehetőségeket kell kihasználni, mert a szlovák vezetőkkel mindeddig nem sikerült elfogadtatni az autonómiát, amelyet pedig éppen a szlovák parlamentnek lenne joga ellenőrizni és felügyelni. "Ahogy az Osztrák-Magyar Monarchiában, úgy most az Európai Unió esetében is az egység biztosítja azt, hogy mindenki egyenlő" - mondta.

Gyurgyík László szociológus a szlovákiai magyarság demográfiai folyamatait elemezve hangsúlyozta, hogy 1995 óta folyamatosan, 2000-től pedig évente az ezer főt meghaladó mértékben fogy Szlovákia magyar lakossága. Ez a fogyás elsősorban, 60 százalékban, az asszimilációnak tudható be. Gyurgyík László először 2010-ben nyilvánosságra hozott számításait ismertetve elmondta, hogy az idei népszámlálás eredményeként nagyjából 460-470 ezer főre csökkenhet a szlovákiai magyarok száma, amely a legutóbbi népszámláláskor, 2001-ben 520 ezer fő volt.

Huncík Péter pszichológus előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi két évtizedben Magyarország adós maradt az egységes nemzetstratégia és a kisebbségpolitikai irányelvek megalkotásával.

Öllős László politológus pedig arról beszélt, hogy a határok eltűnésével, az internet általánossá vált használatával történelmi lehetőség nyílt az összefogásra Magyarországon és a szlovákiai magyarok körében is az identitás-megtartás érdekében.