Magyarországgal vagy Csehországgal összehasonlítva Szlovákiában lassabb ütemben olvadnak be a kisebbségek a többségi nemzetbe – jelentette ki Rudolf Chmel szlovák miniszterelnök-helyettes szombaton az Érsekújváron szlovákiai magyar szervezetek által tartott, Népszámlálás és asszimiláció című konferencián.
A májusban esedékes szlovákiai népszámlálás kapcsán rendezett konferenciát, amelyen szlovákiai magyar kutatók tartottak előadásokat, Rudolf Chmel nyitotta meg.
Beszédjében kifejtette, hogy "a szlovák-magyar viszony már nincs lefagyasztva, de még felolvadva sem". Hangsúlyozta, hogy Szlovákia arra törekszik, hogy nemzetiségei "jól érezzék magukat", és ehhez újabb törvénnyel kívánnak hozzájárulni, amely a kisebbségek kultúrájának támogatásáról szól majd. Ugyanakkor elismerte, hogy a készülő nyelvhasználati törvény tervezetében a kisebbségi nyelvek hivatalos használatának 15 százalékban meghatározott minimális küszöbe még nem végleges, a végleges arány akár 20 százalék is lehet.
Rudolf Chmel sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Unióban a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan csak ajánlásokat tartalmazó irányelveket fogalmaztak meg a tagállamok számára, miközben például a gazdaság területén kötelező előírások vonatkoznak a 27 országra. Szerinte Szlovákia modellértékű lehet a kisebbségek többségbe történő beolvadását illetően, azaz az asszimiláció lassulásában.
Szarka László történész a szlovákiai magyarság népességfogyását és asszimilációs folyamatait bemutató előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió adta lehetőségeket kell kihasználni, mert a szlovák vezetőkkel mindeddig nem sikerült elfogadtatni az autonómiát, amelyet pedig éppen a szlovák parlamentnek lenne joga ellenőrizni és felügyelni. "Ahogy az Osztrák-Magyar Monarchiában, úgy most az Európai Unió esetében is az egység biztosítja azt, hogy mindenki egyenlő" - mondta.
Gyurgyík László szociológus a szlovákiai magyarság demográfiai folyamatait elemezve hangsúlyozta, hogy 1995 óta folyamatosan, 2000-től pedig évente az ezer főt meghaladó mértékben fogy Szlovákia magyar lakossága. Ez a fogyás elsősorban, 60 százalékban, az asszimilációnak tudható be. Gyurgyík László először 2010-ben nyilvánosságra hozott számításait ismertetve elmondta, hogy az idei népszámlálás eredményeként nagyjából 460-470 ezer főre csökkenhet a szlovákiai magyarok száma, amely a legutóbbi népszámláláskor, 2001-ben 520 ezer fő volt.
Huncík Péter pszichológus előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi két évtizedben Magyarország adós maradt az egységes nemzetstratégia és a kisebbségpolitikai irányelvek megalkotásával.
Öllős László politológus pedig arról beszélt, hogy a határok eltűnésével, az internet általánossá vált használatával történelmi lehetőség nyílt az összefogásra Magyarországon és a szlovákiai magyarok körében is az identitás-megtartás érdekében.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
