Folytatódik a boszorkányüldözés - így kommentálta Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt, hogy az Európai Parlament (EP) a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatot szavazott meg csütörtökön.
A szocialista, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció közös indítványára 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak Strasbourgban. Kovács Zoltán erre reagálva úgy nyilatkozott: a boszorkányüldözést bizonyítja, hogy a határozatban egyetlen utalás sincs arra, hogy a "nagyon konstruktív, rendkívül gyorsan lezárt tárgyalások" eredményeként - Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos megfogalmazása szerint is - "minden szempontból megnyugtatóan” sikerült rendezni a médiatörvény módosításával kapcsolatos kérdést. Az államtitkár szerint az EP azon frakcióinak, amelyek megszavazták a magyar jogszabályt kifogásoló előterjesztést, most már nemcsak a magyar kormánnyal van vitájuk, hanem az Európai Bizottsággal is.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A Mein Kampfban kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
A Tisza elnöke Szabó Tündére utalva reagált a Róka Rékáról szóló hírekre.
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul mindezt több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.
