A szokatlanul kemény hangvételű interjúban Szaif al-Iszlam terroristáknak és fegyveres gengsztereknek minősítette a rendszer ellen lázadó felkelőket. Közölte, hogy két hetet adtak a lázadóknak a tárgyalásokra, s most az idő lejárt számukra, a kormányerők akcióba lendülnek. "Soha nem adjuk fel. Soha nem adjuk meg magunkat. Ez a mi országunk. Itt fogunk harcolni Líbiában" - hangoztatta. Szaif al-Iszlam, aki Nagy-Britanniában végzett felsőfokú tanulmányokat, és a reformtörekvések egyik képviselőjeként Líbia Nyugat-barát politikusaként volt ismert, leszögezte, hogy "a franciák és az európaiak" támogathatják a lázadókat, de "veszíteni fognak". Kijelentette, hogy nem félnek a NATO-tól, az amerikai flottától, Franciaországtól és Európától. "A líbiai nép soha nem fogja szívesen látni a NATO-t és az amerikaiakat. Líbia nem egy darab torta" - fogalmazott., hozzátéve, hogy a kormányerők egységesek és erősek, Líbia hamarosan szabad és békés lesz.
Közölte azt is, hogy a február 27-én elfogott három holland katonát "átadják a máltaiaknak és a görögöknek", de helikopterüket megtartják. A három katonát Szirtben kapták el Kadhafi katonái, amikor két európai civilt akartak kimenekíteni az észak-líbiai városból. A két polgári személyt átadták Hollandia tripoli nagykövetségének. William Hague brit külügyminiszter első reagálásában kijelentette, hogy amennyiben a líbiai kormányerők teljes körű katonai műveletet indítanak a polgári lakosság ellen, az jelentősen alátámasztaná a repülési tilalmi zóna létesítésére irányuló törekvéseket. Hague közölte, hogy "nagyon nagyon gyorsan" létrehozhatják a Líbia légterére kiterjedő repüléstilalmi övezetet, mivel Nagy-Britannia és Franciaország előkészítette a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatát, és a NATO pedig tervezi a szükséges gyakorlati lépéseket.
