Mekkora sugárzás veszélyes?

Egészségügyi szakértők arra szólítják fel az ázsiai és a csendes-óceáni térség országainak kormányait, hogy kövessék nyomon a radioaktivitás szintjét, miután a fukusimai atomerőműben kialakult válsághelyzet nyomán sugárzás került a levegőbe.

  • MTI MTI
Mekkora sugárzás veszélyes?

A sugárzást sievert egységekben mérik, amely az emberi szövetek által elnyelt sugárzás mennyiségét adja meg. Egy sievert (Sv) 1000 millisievert (mSv).

Néhány adat a nagyobb sugárdózisok egészségügyi veszélyeiről: A bejelentések szerint a japán atomerőműben történt robbanás után a partoknál 400 millisievert volt óránként a sugárzás mértéke. Ez a szám 20-szorosa annak a sugármennyiségnek, amely az atomerőművi dolgozókat és uránbányászokat egy év alatt éri.

A természetes háttérsugárzás, amelynek az emberek ki vannak téve, átlagosan 2-3 millisievert évente. Egy komputertomográfos (CT) felvétel során jellemzően 15 millisievert sugárdózist kap egy felnőtt, a gyerekek ennél többet. Egy szokványos mellkasröntgen 0,02 millisievert, míg egy fogröntgen 0,01 millisievert sugárterhelést jelent.

Évi 100 millisievert az a sugárdózis, amelynél már a rákkockázat növekedésével számolnak a szakértők. Ha 1000 millisievert (1 sievert) halmozódik (kumulálódik), az vélhetően évekkel később rákot okoz 100 érintett közül 5-nél. A dokumentálható adatok alapján két vagy három CT-felvételből származó 90 millisievert akkumulálódott sugárdózis a rákkockázat emelkedésével jár, különösen a gyerekek esetében.

A nagy dózisú sugárzás vagy az akut sugárterhelés rombolja az idegrendszert, tönkreteszi a vörösvértesteket és fehérvérsejteket, veszélyezteti az immunrendszert, ezáltal az áldozat képtelen megküzdeni a fertőzésekkel. Például az egyszeri 1 sievert (1000 millisievert) dózis sugárbetegséget okoz - émelygéssel, hányással, vérzéssel -, de nem okoz halált. Egyszeri 5 sievert dózis az érintett sugárfertőzöttek felét ölné meg egy hónapon belül.

A csernobili balesetnél a Nukleáris Világszervezet szerint 350 millisievert terhelés volt az emberek kitelepítésének határértéke.

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.