Az ötnapos, három latin-amerikai országot érintő látogatás elsősorban gazdasági célú, az Egyesült Államok térségbeli gazdasági jelenlétének erősítéséről szól. Barack Obama a nemrégiben megválasztott brazil elnökkel, Dilma Rousseffel folyatott tárgyalásain Brazíliát az Egyesült Államok egyik legnagyobb kereskedelmi partnereként méltatta, hozzátéve, hogy mindketten sokat tehetnek még a kétoldalú gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésért, különösen az energiaipari együttműködésben.

A tárgyalásokon a felek megerősítették elkötelezettségüket a dohai kereskedelmi forduló sikeres lezárása mellett, és a növekvő nyersanyagárakra tekintettel hangsúlyozták, hogy a világgazdaság árupiacain nagyobb átláthatóságra, valamint az árakat érintő pénzügyi mechanizmusok jobb szabályozására van szükség.

Gazdasági rekordok

Bár Obama a tárgyalások során nagyra értékelte Brazília ambícióit, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja legyen, az amerikai-brazil közös nyilatkozatban ennek kifejezetten már nem adott hangot. Brazília a latin-amerikai térség legnagyobb államaként kimagasló stratégiai és gazdasági jelentőséggel bír Washington számára. A világ hetedik legnagyobb gazdaságaként tagja a Kínát, Indiát és Oroszországot is tömörítő, egyre befolyásosabb BRIC-csoportnak.

A Brazília mint gazdasági hatalom iránt megélénkült befektetői érdeklődés jele, hogy tavaly rekord nagyságú külföldi működő tőke érkezett az országba: a 48,462 milliárd dollár történelmi rekord, amely lehetővé teszi a folyó fizetési mérleg hiányának enyhítését. A külföldiek 2010-ben 86,7 százalékkal többet ruháztak be, mint 2009-ben, de a működőtőke-befektetések tavalyi nagysága még a korábbi rekord 2008-as évet is túlszárnyalta, amikor 45 milliárd dollár érkezett. Brazília külső adóssága - amely szintén rekord - ugyanakkor 47,518 milliárd dollár volt 2010-ben, a tavalyi GDP hozzávetőleg 2,28 százaléka. A brazil gazdaság tavaly - előzetes becslések szerint - 7,3 százalékkal bővült.