Immár másodszor okozott meglepetést az állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozóján Brüsszelben Herman van Rompuy tanácselnök Twitter-üzenete. Ezúttal csütörtök este nyolc után nem sokkal közzétett bejegyzése szerint az európai gazdaság versenyképességét erősíteni hivatott, két hete az eurózóna tagállamainak vezetői által kitárgyalt paktumhoz “Lengyelország, Bulgária, Dánia, Románia, Málta és Ciprus csatlakozott”. Írta ezt van Rompuy annak ellenére, hogy Málta és Ciprus évek óta az euróövezet tagjai.

Kevéssé meglepő tehát, hogy alig 25 perccel később az Európai Tanács elnöke javította bejegyzését, és a két euróország helyébe a felsorolásba Litvániát és Lettországot illesztette. Végül egy harmadik üzenetben azt is hozzátette van Rompuy, hogy Magyarország, Svédország, Nagy-Britannia és Csehország visszautasította részvételét az európai gazdaságot kötelező célok nemzeti törvényekbe ültetésén keresztül célzó, legújabb nevén Euró Plusz Paktumban.

Két héttel korábban, amikor az eurózóna országai tető alá hozták a februárban a német kormány igen heves indulatokat kiváltó javaslatából kinőtt csomagot, van Rompuy stábja hasonló hibát vétett. Akkor a “megállapodtunk az európaktumról” kijelentést kellett utólag “megállapodtunk az alapelvekről”-re finomítania.

Ezúttal azonban az alapelvek helyett valóban sikerült “átfogó egyezségre jutni az egyes elemeiben egy éve formálódó csomag majdnem összes részletéről” - jelentette ki az első ülésnap végén van Rompuy. Hozzátette: azért döntöttek az Euro Plusz Paktum elnevezés mellett, mert az az eddigi gazdaságstabilizációs célok fölötti versenyképességi törekvéseket rögzít, ráadásul nyitott a nem eurózóna-országok számára is.

Útjára indították az állam- és kormányfők a költségvetési szigort kikényszerítő jövő évi Európai Szemesztert is. Pontot tettek a gazdasági kormányozásra vonatkozó, az Európai Parlamenttel való egyeztetések előtt végső formát kapó, hat részből álló törvényalkotási csomag végére is. Elfogadták a végleges válságmechanizmus felállításához szükséges, tavaly kialkudott korlátozott alapszerződés-módosítást. Mindezek tetejébe a teljes uniós körben megszavazták a szintén legutóbbi csúcson kialkudott, az átmeneti krízisalap (EFSF) valós hitelkapacitásának 440 milliárd euróra emeléséről szóló javaslatot. Aszerint idén júniustól a jelenleg lehívható 250 milliárddal szemben az egész összeg rendelkezésre áll a bajba jutó euróországok megmentésére. Utoljára a 2013 közepén a jelenlegi EFSF-t felváltó végleges mechanizmus (ESM) méretére vonatkozó 500 milliárd eurós terveket is véglegesítették.

A kormányfők tavaszi formális EU-csúcsának hangulatát Van Rompuy csiripelésénél azonban jobban meghatározta, hogy szerdán este lemondott José Socrates portugál kormányfő. Tette ezt azután, hogy a lisszaboni parlament mind a négy ellenzéki pártja visszautasította reformcsomagjának két hete közzétett tervezetét. Portugália ugyanis igyekszik elkerülni az elemzők szerint egyre kevésbé elodázható, becslések szerint 60-80 milliárd euróra rúgó EU-IMF hitel igénylését.

A lisszaboni kormányválság nem önmagában jelentett gondot az Uniónak, sokkal inkább azért, mert az utolsó pillanatig úgy festett, megnehezíti az európai gazdaságot immár közel 15 hónapja fogságban tartó hitelválságból való kilábalást célzó gazdasági csomag elfogadását. Két hete, amikor a törekvések versenyképességi céljairól állapodtak meg az eurózóna tagjai, Görögország további lépéseket vállalt törlesztőhitelei feltételeinek könnyítéséért. Portugália pedig eleve újabb reformcsomagot bejelentve ült az asztalhoz. Ennek ellenére nem sikerült hasonló ígéreteket kicsikarnia Írországból a háttérből a tárgyalásokat kézben tartó német kormánynak.

Merkel az újonnan megválasztott ír miniszterelnököt, Enda Kennyt a kelta gazdasági csoda motorjának tekintett szuperalacsony 12,5 százalékos társasági adó megemelésére akarta rávenni. E törekvését immáron másodszorra sem sikerült keresztülvinnie a kancellárasszonynak, s végül a csütörtöki tárgyalási nap végére Brüsszelben levették az írekkel szembeni követelést a napirendről. A társasági adó növeléséről José Manuel Barroso bizottsági elnök szerint a következő időkben bármikor elég lesz pénzügyminiszteri szinten megállapodásra jutni.

Az Európai Bizottság amúgy portugál vezetője a hazájában zajló események kapcsán kijelentette: nem vitatták meg egy esetleges hitelcsomag feltételeit. Barroso azt is hozzátette, hogy mivel a reformok és a célszámok tekintetében egyetértés van a kormánypárt és az ellenzék között, nem lesz gond megállapodásra jutnia a következő lisszaboni vezetésnek Brüsszellel az euróövezet céljainak tiszteletben tartása mellett.