Felszólalásában a magyar államtitkár hangoztatta, az EU magyar elnöksége haladéktalanul reagált a japán katasztrófára, különös tekintettel a nukleáris energiával kapcsolatos kockázatokra. Megerősítette egyúttal, hogy az EU kész "folyamatos és konkrét támogatást nyújtani a japán népnek, akár humanitárius, akár nukleáris szakértői segítség formájában". Az unióra vonatkozóan tévhitnek nevezte azt, hogy "az EU csak most, egy külső válsághelyzet kapcsán eszmél rá az ügy jelentőségére".

Európában ténylegesen már több mint 25 éve hatályban van egy, a nukleáris biztonságra vonatkozó, jogilag kötelező erejű keretrendszer, amelyet folyamatosan finomít is - emelte ki Győri Enikő. Megerősítette mindazonáltal az európai atomerőművek átfogó kockázati és biztonsági értékelésének fontosságát, hogy az eredményeket megosztják majd a közvéleménnyel, valamint azt, hogy az EU-val szomszédos országokat is felkérik: csatlakozzanak az értékeléshez, és emeljék meg biztonsági követelményeik szintjét.

Felszólalt a vitában Herczog Edit (MSZP) is, aki úgy vélte, hogy a biztonság legfontosabb eleme a tudás, "az emberi tevékenység maximális kihasználása". Hangoztatta: "bárhogy döntünk energia tekintetében, ragaszkodjunk ahhoz, hogy az 500 millió európainak legyen elektromos árama".

Gyürk András fideszes EP-képviselő írásbeli nyilatkozatban üdvözölte az Európai Bizottság gyors reagálását, és a megfontolt intézkedések szükségességére hívta fel a figyelmet. Szerinte a jelenlegi helyzetben a hirtelen intézkedések ugyanolyan káros következményekkel járhatnak, mint egy esetleges katasztrófa. Európának - vélekedett - hideg fejjel végig kell gondolnia, hogy milyen hatással lenne az energiapiacra a nukleáris energia stratégia újragondolása. Mint hozzátette, az sem egyértelmű, hogy melyek azok a technológiák, amelyek alkalmasak lehetnének a nukleáris erőművek kapacitásának helyettesítésére.