A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A mostani dokumentumokkal együtt Moszkva már 148 kötetnyi, korábban titkosított anyagot adott át a lengyel félnek a két ország közötti jogsegély-egyezmény keretében.
1940-ben 20-22 ezer lengyel foglyot öltek meg a Szmolenszk melletti katinyi erdőben és másutt. A Szovjetunió évtizedekig nem ismerte el, hogy a belügy emberei gyilkolták le a lengyeleket, és a németekre igyekezett hárítani a felelőséget. A Szovjetunió széthullása után a katonai ügyészség nyomozni kezdett, de 2004-ben lezárta az ügyet. Orosz jogvédők az Interfaxnak elmondták: a nyomozás anyaga 183 kötetből áll, ezek közül 36 a mai napig titkos, egy szigorúan titkos, a lengyel fél azonban ezeket megkapta már. A kötetek jelentős része a kutatók számára nem hozzáférhető sem Oroszországban, sem Lengyelországban.
Az orosz jogvédők szerint az ügy jogilag kizárólag a történtek politikai bűncselekménnyé nyilvánításával és a megölt lengyelek mindegyikének név szerinti rehabilitálásával zárható le. Szergej Frigyinszkij legfőbb katonai ügyész azonban tavaly nyáron kijelentette: nem lát okot arra, hogy a megölteket a politikai megtorlások áldozatainak minősítsék és rehabilitálják. Az orosz állami duma (a parlament alsóháza) azonban tavaly év végén nyilatkozatban ismerte el, hogy a lengyel foglyokat közvetlenül Sztálin és más szovjet vezetők utasítására gyilkolták le.
