A magyar elnökség legfontosabb feladatainak a hat részből álló gazdasági kormányzásról szóló csomag elfogadását nevezte, de kiemelt témaként beszélt a Duna-stratégiáról, a romastratégiáról, valamint a migrációs kihívásokkal való küzdelemről is. Kitért azokra az eseményekre is, amelyekre nem lehet előre készülni: az arab világ megújulási mozgalmát és a japán katasztrófát emelte ki. A gazdasági csomag Orbán szerint “sínen van és semmilyen körülmény nem utal arra, hogy kisiklana, sőt, sokak meglepetésére az EP is igen konstruktív magatartást tanúsít a témában”. Az EP-képviselők 2000-nél is több módosító indítványát megért tervezet körüli megoldandó viták közül a kormányfő a legfajsúlyosabbnak a tagállamok versenyképességi eredményeit és vállalásait jelölte meg.

Bizakodóan szólt a nemzeti költségvetések európai összehangolását célzó és előzetes bizottsági jóváhagyását jelentő első Európai Szemeszterről is. Ennek ellenére a hitelválságra utalva a 2011-es évet az európai történelem kommunizmus utáni szakasza legnehezebb évének minősítette. Szóba hozta, hogy hazánk a szerdai határidőre elküldte az Európai Bizottságnak a magyar konvergenciaprogramhoz szükséges dokumentumokat. Egyúttal nehezményezte, hogy Brüsszelnek "többször is el kell mondani a vállalt hiánycélokat - így a 3 százalékot 2011-ben túl nem lépő államháztartási hiányt -, míg ott hajlandóak meghallani". Arról azonban nem tett említést a miniszterelnök, hogy a tavalyra vállalt 3,9 százalék helyett a valódi hiány valahol 4,2-4,4 százalék között lesz.

A hazánk eladósodottságának csökkentését firtató újságírói kérésre elmondta, már idén a jelenlegi 82 százalékról 75-re fogja csökkenteni a Fidesz-kormány az adósság GDP-hez mért arányát. A sajtó és a szakértők szerint is igen bátortalan európai bizottsági javaslatot eredményező Európai Romastratégia kapcsán Orbán garantált sikerről beszélt és akkora egyetértésről, hogy az államfők júniusi csúcsára már a végleges megállapodás jóváhagyását jövendölte.

A magyar elnökség hozzáállásáról szólva a miniszterelnök kijelentette: nem "fesztiválszerű divatbemutatóra hajazó show"-ként gondoltak hazánk félévére, hanem kiválogatták a legnehezebb kérdéseket. Példaként hozta az unió bővítésének ügyét, amelyet - Orbán szerint - példátlan negatív hozzáállás fogadott a tagállamok részéről. A német WAZ médiacsoportnak a macedón csatlakozási tárgyalások megindítását blokkoló névvita kapcsán feltett kérdése kapcsán Orbán kijelentette: abszurd a görög kormány hozzáállása.

A HVG-nek nyilatkozó diplomáciai forrásokkal szemben - amelyek szerint semmiképp nincs esély a horvát csatlakozási tárgyalások lezárására június végéig - a miniszterelnök szerint amennyiben lesz politikai akarat, akkor lehetséges a tárgyalások lezárása. A nap folyamán korábban Nyugat-Balkán témában tartott európai parlamenti konferencián a miniszterelnök egy újabb uniós bővítési offenzíva megindítását kérte, egyúttal elutasítva a kéréseket, hogy Brüsszel kösse össze a horvátok és a szerbek csatlakozását.

Végül Bulgária és Románia schengeni övezethez csatlakozása kapcsán keményen ostorozta a nyugati tagállamokat, amelyek közül “több nagy ország” is politikailag blokkolja a folyamatot - annak ellenére, hogy a románok technikai felkészülését bizonyító jelentés már létrejött, a bolgároké pedig májusra születhet meg. A blokkolás feloldásának legjobb eszköze Orbán szerint a nyílt vita.

Az alkotmányozásról is beszélt Orbán

Az ellenzéki beleszólás és részvétel nélkül zajló alkotmányozási folyamatot firtató kérdésre Orbán kijelentette: hazánk 21 éves adósságát törleszti, miután az egyetlen ország vagyunk a régióból, amely "nem írt új alkotmányt" a kommunizmus után. Azt nem tette hozzá, hogy az 1949-es szöveget alapjaiban írták át 1989-ben. Jogi értelemben és esztétikailag szép dokumentumot fogad el jövő heti utolsó szavazásán a magyar parlament, amelynek előkészítése során 900 ezer ember véleményét kérdezték meg - taglalta. Nagy sikere a magyar kormánynak, hogy miközben soros elnöki tisztét betölti, az új alaptörvényt is képes volt tető alá hozni - mondta a miniszterelnök.

A gárdista vonulások és “rendfenntartási törekvésekre" vonatkozó kérdésre adott válaszában Orbán hangsúlyozta, még több soron következő kormánynak sokat kell tennie, amíg azt mondhatjuk: megfelelő megoldás született. Ehhez a leszakadó rétegek számára óriási közmunkaprogramokat és sok ezer roma fiatal számára hozzáférhető roma ösztöndíjak kiosztását ígérte. A történet közbiztonsági aspektusa kapcsán a miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartania, hiszen a bűncselekmény az bűncselekmény. Hozzátette, azt, hogy az állam erre felhatalmazott szervein kívül a jogkikényszerítés jogát más vegye magához, nem engedi a kormány. Ennek egyik biztosítéka az utóbbi hónapokban munkába állított 1800 rendőr, akiket a következő hónapokban további 1800 követ - magyarázta. Arra azonban, hogy a gárdista alakulatok továbbra is egy-egy települést megszállva masíroznak, megfélemlítve a roma lakosságot, nem tért ki Orbán.