Az internetes bejegyzésekből az derül ki, hogy az elmúlt vasárnap, azon a napon, amikor Pekingben a kínai légi ipar megalapításának 60. évfordulóját ünnepelték, a lopakodó technológiával felszerelt vadászbombázó kínai prototípusa a délutáni órákban közel másfél órás próbarepülést hajtott végre. Hivatalosan - ahogyan az első alkalommal - ezúttal sem sietnek a hírt megerősíteni, a kínai sajtó is inkább a "szóbeszéd", a szemtanúk beszámolói alapján ír napokkal később a történésről.

A csökkentett észlelhetőségű ötödik generációs J-20 típusú harci repülőgép ez év január 11-én tette meg első – 18 perces – körét a szecsuani Csengtu város légterében épp akkor, amikor Robert Gates amerikai védelmi miniszter a kínai fővárosban vendégeskedett.

Civilek és szakértők körében akkor élénk érdeklődést váltott ki a gép megjelenése; volt aki kétségeinek adott hangot, hogy Kína akár a prototípus elkészítésére is képes, mások úgy vélték, a J-20-as csak külsőségeiben hasonlít a lopakodóra, de hajtóműve és elektronikája nem képviselhet korszerű technikát, s megint mások úgy vélték, mégha létezik is a "kezdemény", hosszú évekbe telik, amíg hadrendbe állítható flottát képezhetnek a kínai hadseregben az ilyen gépek.

Voltak, akik azt jegyezték meg: a vártnál korábban jelent meg a prototípus, amelynek elkészültét nagyban segíthették az 1999-ben Szerbia felett lelőtt F-117-es típusú bombázó kínai kezekbe került darabjai.

Csak néhányan vetették fel, hogy ténylegesen is a világ egyetlen ötödik generációs, amerikai F-22-es Raptor harci gépének a kihívója lehet a kínai lopakodó. E vélemény megfogalmazói a médiában egyben a kínai fenyegetés újabb szimbólumaként jelenítették meg az új repülőgépet.

Amennyiben a vasárnapi próbarepülés híre igaznak bizonyul, akkor az újabb repülés nem sokban különbözhet az elsőtől - vélte Hszü Jung-ling Kína egyik vezető tesztpilótája a Global Times (GT) című napilap keddi számában. Megjegyezte: minden egyes teszttel közelebb kerülnek a tömeggyártáshoz.

"Az első 10-20 próba a repülőgép bemérését, hitelesítését szolgálja, beleértve a stabilitás, a gép képességeinek, teljesítményének a próbáját" - állapította meg Hszü, aki szerint ezek ugyan nem túl időigényes feladatok, de a végeredményhez évekre van szükség.

A kínai légi ipar hat évtizedes fennállását Pekingben ünneplők között volt Lin Co-ming, az állami kínai légi ipari vállalat (AVIC) vezérigazgatója, aki az újgenerációs gépek és a hajtómű-rendszerek területén szükséges fejlesztéseket hangsúlyozta.
    "2015-ig a legfontosabb modellek esetében a kutatással és a tervezéssel végezni fogunk" - hangoztatta Lin, elismerve, hogy a hajtóműtervezés a kínai légi ipari fejlesztés "szűk keresztmetszete". Ezért az AVIC 10 milliárd jüant (1,52 milliárd dollár) fordít hajtóműfejlesztésre, ami egyenértékű a vállalat 2010. évi nettó nyereségével.

A GT ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a Pratt and Whitney 2001-es szerződésének értéke, amelyben az ötödik generációs, egy hajtóműves F-35-ös közös csapásmérő vadászrepülőgép hajtóművének kifejlesztését vállalja, 4 milliárd dollár volt.

Ami a kínai légi ipar egészét illeti, a már idézett Lin Co-ming azt állította, hogy az 2021-re eléri a világ lefejlettebbjeinek szintjét és a légvédelmi eszközök kiváló szolgáltatójává válik.