A Jyllands Posten című napilap híre szerint öt minisztérium szakemberei arra a következtetésre jutottak, hogy a bevándorlásra vonatkozó előírások tíz évvel ezelőtt történt szigorítása jelentős megtakarítással járt az államkassza szempontjából. Eszerint évi ötmilliárd dán korona (175 milliárd Forint) kiadástól mentesült az állam azáltal, hogy kevesebb külföldit kellett befogadnia.

A hír kapcsán Soren Pind integrációügyi miniszter kijelentette: "Nincs lelkifurdalásom amiatt, hogy még szorosabbra zárjam a határokat azok előtt, akikről gyanítható, hogy terhére lennének Dániának."

A tárcaközi jelentés rámutat: a "nem nyugati" országokból érkezett bevándorlók évente 15,7 milliárd korona kiadást jelentenek a dán adófizetőknek. Ezzel szemben a nyugati államokból érkezett külföldiek évi 2,2 milliárd korona tiszta hasznot hajtanak az államkasszának.

A bevándorlás költségeiről szóló kimutatás a jobboldali populista Dán Néppárt (DVP) kezdeményezésére készült el. Ez a párt 2001 óta kívülről támogatja Lokke Rasmussen miniszterelnök kétpárti (liberális-konzervatív) kormányát, amely kisebbségben van a parlamentben. Megfigyelők a DVP-ben látják azt az erőt, amely folyamatosan szorgalmazza a külföldiekre vonatkozó dániai jogszabályok szigorítását.

"Szívesen kitárjuk az ajtót azok előtt, akik képesek és hajlandók, viszont szívesen elzárkózunk azok elől, akik nem képesek vagy nem hajlandók" – fogalmazott Pind, egyértelműen a dániai jólét gyarapítására utalva.

A "képesek és hajlandók" kategóriájába sorolt szakképzett bevándorlók számára változatlanul a legfőbb akadály a szédítően magas dán jövedelemadó (amely egyúttal a jóléti állam fenntartásának legfőbb záloga). Ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szociálpolitikán belül hangsúlyozottan a külföldiek rovására szorgalmazott változtatások. Rasmussen kormányfő egyik ütőkártyája lesz az ősszel esedékes választási hadjáratban az a kezdeményezés, amelynek értelmében a külföldieket dániai tartózkodásuk első négy évére kizárnák az állami betegbiztosítási rendszerből. Külföldiek ezen felül csak több évi dániai tartózkodás után nyernének jogot lakbértámogatásra és családi pótlékra.

"Kihívást jelentenek számunkra azok a Dániába érkező külföldiek, akik hamar hozzájutnak az állam jóléti szolgáltatásaihoz. Ezen a téren tennünk kell valamit" – fogalmazott Inger Stojberg munkaügyi miniszter, "nyitott kincses ládához" hasonlítva a dán szociális ellátórendszert.