Szinte teljesen ellentmondanak a tudományos élet és a nemzetközi hírszerző közösség Oszama bin Ladenről ez idáig alkotott véleményének azok az információk, amelyeket a napokban csöpögtet Washington az al-Kaida vezérének rejtekhelyén talált adatokra hivatkozva.
Az amerikaiak elől közel egy évtizedig bujkáló Oszama bin Laden már nem irányítja a nevével fémjelzett az-Kaida terrorhálózatot, csak spirituális vezér, szimbólum – nagyjából így lehet összefoglalni, mit gondoltak a dzsihadista terrorizmussal foglalkozó szakértők és a nemzetközi hírszerző közösség a 2001. szeptember 11-ei támadások atyjával. Az Oszama bin Ladenről alkotott kép azonban megdőlni látszik, legalábbis a Washington által újonnan szivárogtatott információk gyökeresen más szerepet tulajdonítanak a nemrég meggyilkolt szaúdi fanatikusnak.
A Washington Postnak név nélkül nyilatkozó amerikai hírszerző tisztek azt állítják: Oszama bin Laden úgy irányította az al-Kaidát, mint egy maffiafőnök. Ebbéli tevékenységében az sem akadályozta, hogy bezárva élt az erődszerű abottabadi házában: ahogy a börtönökből a maffiavezérek, futárjain keresztül ő is hasonlóképpen, rendszeresen juttatott ki üzeneteket a legmegbízhatóbb embereinek, illetve látta el tanácsokkal az al-Káda különféle mutációit, franchise-szervezeteit.
Egyes követői megfogadták tanácsait és utasításait, de voltak olyan hívei is, akiket nem tudott irányítani. Bin Laden ugyanis – állítják a Postnak nyilatkozó hírszerzők – kifejezetten arra buzdította követőit, hogy nyugati, főleg amerikai célpontokat támadjanak. Sőt, az al-Kaida vezére olyan támadást szeretett volna elindítani, amelyiknek a hatása jóval nagyobb, mint a szeptember 11-ei terrorakcióknak. Ennek ellenére egyes követői inkább a könnyűnek számító jemeni, szomáliai, algériai célpontokra fókuszáltak.
A bin Laden rejtekhelyén fellelt dokumentumok az amerikai hírszerzők szerint arról árulkodnak, hogy az al-Kaida vezetője arra kérte követőit, találják meg az utat, miként lehet olyan nem muszlimokat is beszervezni a támadásokba, akik úgy érzik, elnyomják őket az Egyesült Államokban. A jelek szerint bin Laden ilyennek találta az ott élő latin-amerikaiakat, illetve afroamerikaikat.
„Bin Laden lusta és önelégült volt” – így jellemezte az egyik amerikai hírszerző a Washington Postnak a terroristát. Szerinte az al-Kaida vezére egyáltalán nem készült arra, hogy szükség esetén megsemmisítse a házban tárolt dokumentumokat, ahogy a menekülésre sem volt felkészülve. A hírszerzők elmondása szerint a rejtekhelyen 110 USB-t, laptopokat és egyéb digitális adatrögzítőt, valamint papírkötegeket találtak. A megszerzett dokumentumokat a CIA egyik titkos észak-virginiai épületében elemzik ki, a munkába más ügynökségektől is vonnak be arab nyelvszakértőket és elemzőket.
A CIA szakértői „első körben” arra kíváncsiak, hogy a dokumentumokban milyen kulcsszavak vannak (beleértve a lehetséges amerikai célpontokat is), ahogy az is érdeklő őket, vannak-e nevek és telefonszámok, amelyek az al-Kaida egyes figuráihoz vezethetik el a titkosszolgákat.
A Washington Postnak nyilatkozó hírszerzők szerint bin Laden csak nagyon kevés bajtársával tartotta gyakran és közvetlenül a kapcsolatot, habár üzeneteit minden esetben futárokkal juttatta el hozzájuk is. A megbízható kapcsolatai között volt a sokak által helyettesének titulált az egyiptomi származású Ajmán el-Zavahiri és a líbiai Atija Abd el Rahman. Ugyanakkor a hírszerzők szerint ezekről az emberekről sem tudta, hol tartózkodnak – a „sötétben maradás” része a terrorhálózat biztonsági óvintézkedéseinek. S bár bin Ladent tartják Washingtonban az al-Kaida irányítójának, a hírszerzők hozzátették: olyan dokumentumokra egyelőre nem leltek, amelyek arra utalnak, hogy közvetlen taktikai parancsokat adott volna ki.
A rejtekhelyen talált adatok azonban megerősítették az amerikai hírszerzés gyanúját, miszerint az al-Kaida jemeni mutációja, az al-Kaida az Arab-félszigeten (AQAP) nevű szervezet a többi csoporthoz képest egyenrangú kapcsolatban áll az al-Kaida kemény magjával, noha az AQAP vezetője személyesen soha nem találkozott bin Ladennel. Üzeneteket azonban eljuttatott hozzá közös jemeni ismerősein keresztül.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
