Világszerte nehezen találják a receptet az ismét erősödő terrorizmus felszámolására, amihez a katonai erő kevés. A Közel-Keleten a régiek mellett új szélsőséges csoportok jelentek meg, Afrikában pedig már államszervezői ambícióik is vannak.
A 2001. szeptember 11. utáni katonai győzelmektől függetlenül Washington képtelen volt politikai megoldást találni. Izrael is pont efelé a zsákutca felé tart, ha csupán biztonsági kérdésnek tekinti a palesztin kérdést, írja a Financial Times első számú külpolitikai kommentátora.
Alaposan felforgatták az iszlám térséget az utóbbi fél évszázad agresszív modernizációs kísérletei. A konfliktusok újabbakat szültek, a külföldi hatalmak beavatkozásai kudarcot vallottak.
Az al-Káidának egykor menedéket adó tálibok szinte pontosan húsz évvel a New York és Washington elleni terrortámadás után foglalták vissza Afganisztánt, ami nem is tehetné aktuálisabbá a kérdést, hogy mit tanult az USA és a világ a két évtizede történtekből.
A tálibok 1996-tól 2001-ig tartó uralmuk alatt menedéket biztosítottak az al-Kaidának, illetve a terrorhálózat néhai vezetőjének, Oszama bin Ladennek. Most állítólag nem ez a helyzet.
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) még 2011-ben indított gyermekbénulás elleni oltási kampányt Pakisztánban, amelynek célja az volt, hogy el tudják kapni Oszama bin Ladent. A következményeket csak nemrég elemezték ki a szakértők.
Barack Obama az Egyesült Államok első afroamerikai elnökeként történelmet írt, azonban hosszú utat járt be, amíg eljutott a Fehér Házig. Ezt az életpályát mutatja be az idehaza a HVG Könyvek gondozásában megjelenő Egy ígéret földje. A könyv érdekességekkel, politikai háttértörténetekkel és persze személyes megjegyzésekkel, izgalmas történetmeséléssel teli tartalmából több részletet közlünk. Ezeket megjelenés előtt, exkluzív módon csak itt, a HVG360-on olvashatják.
Az egykor a New York és Washington ellen támadást intéző terroristákat bújtató táliboknak tett engedményekkel próbálja lezárni történetének leghosszabb háborúját az USA Afganisztánban. A kabuli kormány úgy érzi, magára hagyták, de Donald Trump az elnökválasztás előtt külpolitikai sikert akar.
Donald Trump amerikai elnök nem akarta kommentálni az információkat.
A hírhedt egykori terroristavezér fia is komoly tisztséget tölt be az Al-Kaidában
Sok európai polgár pénztárcájában még soha nem volt 500 eurós bankjegy, nem is látott ilyen bankót. De hallani már mindenki hallott róla. Éppen úgy, mint az egykori terroristavezérről, Oszama bin Ladenről. Ezért emlegetik a francia sajtóban „Bin Laden-bankó”-ként ezt a nagy címletű, nagyjából 160 ezer forintot érő bankjegyet.
Hazugság és félrevezetés - ez a pakisztáni politika. Így írt az Egyesült Államok elnöke szövetségeséről, akitől most az USA megvon 300 millió dolláros támogatást.
Évek hallgatása után végre megszólalt Oszama bin Laden anyja, aki máig a szerető, kedves fiú képét tudja csak elfogadni, a saját országát is konfliktusokba rángató dzsihadista terroristavezért nem.
Kitoloncolták Németországból Oszama bin Ladennek, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet néhai vezetőjének egyik egykori testőrét - jelentette pénteken a Bild című német tömeglap.
A német hatóságok a tunéziai férfi kitoloncolására készülnek.
drMáriás a kultúra napsugarát hozza el a borongós, esős vasárnap délelőttbe.
Újabb fájlokat hozott nyilvánosságra a CIA az al-Káida terrorszervezet 2011-ben megölt vezetőjének számítógépéről.
A pakisztáni épület, amelyben megölték Bin Ládent, ennek pontos mása, amelyben az amerikai katonák gyakorlatoztak az akció előtt, és egy díszletként használt ház – e hármas ihlette az utóbbi idők egyik legfontosabb színdarabjának szerzőit. Egyikükkel, Pau Palaciosszal beszélgettünk a magyarországi bemutató előtt.
Az al-Kaida terrorszervezet médiája, az asz-Szahab tett közzé azt a videót, amelyben a néhai vezér állítólagos fia fenyegeti az Egyesült Államokat apja meggyilkolásáért és a muszlimok elnyomásáért.
A New York-i ikertornyok elleni támadás után Oszáma Bin Láden egy videóban azt mondta, hogy emlékezzetek a nagy hősrre El-Sayyid Nosairra, az első ismert dzsihadistára, aki amerikai földön gyilkolt. Ő volt az, aki 1990. november 5-én New Yorkban nyakon lőtte a Zsidó Védelmi Liga Vezetőjét, Meir Kahane rabbit, majd részt vett a World Trade Center elleni 1993-as bombatámadás megszervezésében. Nosair azóta is börtönben ül. Fia, Zak Ebrahim viszont ma a béke utazó nagyköveteként és aktivistaként járja a világot, hogy minél többeknek elmesélje apja és a saját történetét, ami leginkább a választás szabadságáról, és a gyűlölet leküzdéséről szól. Milyen mozgatórugók szerint működik a fanatizálás? Kit és hogyan lehet megnyerni a dzsihádnak? Mi vezet a terrorista rémtettekhez, és mindezeket hogyan lehet feldolgozni? Interjú.
