Mladics 1995 nyarán

MTI

Borisz Tadics szerb elnök csütörtökön bejelentette, hogy a Belgrádtól 80 kilométerre fekvő Lazarevo faluban elfogták Ratko Mladicsot, a boszniai szerb hadsereg háborús bűntényekkel vádolt egykori parancsnokát. Mladics a helyi média értesülései szerint álnéven élt Szerbiában. Ratko Mladics tábornok a délszláv térségben elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék leginkább keresett, még szökésben lévő vádlottja volt.

A Nemzetközi Törvényszék által 1995-ben nyilvánosságra hozott, 15 pontos vádirat népirtással, háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolja Mladicsot, akinek egyebek között üldözés, kivégzések, gyilkosságok, deportálások, embertelen bánásmód, túszejtés és megfélemlítés miatt kell felelnie.

"Nagy Szerbia" lelkes híve

Mladics 1942. március 12-én született a boszniai Kalinovik járásban, amely akkor a nácik által létrehozott "független" horvát állam része volt. Apját kétéves korában ölték meg a nácibarát horvát usztasák, ettől kezdve a horvátok, akárcsak a muzulmánok, ellenségek voltak a szemében. A titói Jugoszláviában nőtt fel, és a Koszovóban szolgáló pristinai hadtest ezredese volt, amikor 1991 júniusában, Jugoszlávia szétesése idején Belgrád megbízta, hogy szervezze meg a horvátországi, krajinai szerbek szeparatista mozgalmát, ami utóbb a szerb-horvát konfliktus kirobbanásához vezetett. Horvátországban már akkor azzal vádolták, hogy ő tizedeltette meg a dalmát tengerparton lévő Zadar hátországát alkotó kis falvak lakosait.

AP Photo

1992-ben léptették elő tábornokká, majd a jugoszláv szövetségi hadsereg visszavonulását követően kinevezték a boszniai szerb erők parancsnokává. Mladics "Nagy Szerbia" megteremtésének lelkes híveként irányította Szarajevó három és fél évig tartó, több mint tízezer életet követelő ostromát, és őt tartják a srebrenicai etnikai tisztogatás stratégájának is. 1995 júliusában több mint hétezer muszlimot gyilkoltak le és tüntettek el, amikor a muszlim enklávé Mladics embereinek kezére került. Mladics mindig is elutasította egy olyan egységes Bosznia gondolatát, ahol a szerbek kisebbségben élnének. Ezt a gyakorlatban is képviselte, ezért akart a boszniai háborúban elkeseredett harcok árán is stratégiai jelentőségű folyosót nyitni a keleti területek és a boszniai szerbek által uralt nyugati rész között.

A vérfürdők után

1995 elején Mladics és a boszniai szerbek politikai vezetője, Radovan Karadzsics között konfliktus alakult ki, miután Szlobodan Milosevics - akkor Szerbia elnökeként - parancsot adott, hogy állítsák le a harci cselekményeket és írják alá a békeszerződést. Karadzsics, aki 1994 augusztusában már hivatalosan szakított Miloseviccsel, ezt a lépést szégyenletesnek tartotta és felmentette Mladicsot, de az nem volt hajlandó távozni.

Karadzsics 1997-ben lemondásra kényszerült (őt 2008-ban tartóztatták le és adták át a Nemzetközi Törvényszéknek), utóda a boszniai Szerb Köztársaság elnöki tisztségében Biljana Plavsics lett. A később ugyancsak Hágában elítélt Plavsics a Mladics ellen 1996 júliusában kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján végül eltávolította a tábornokot a boszniai szerb erők éléről. Ekkor Mladics egy időre a boszniai szerb hadsereg főhadiszállásán, Szarajevótól északra egy bunkerben húzta meg magát, és a NATO boszniai erőit azzal ingerelte, hogy vérfürdőt ígért arra az esetre, ha megpróbálnák letartóztatni.

AP Photo

Mladics Belgrádban is feltűnt, ahol Milosevics nyílt támogatását élvezve gyakran mutatkozott nyilvános helyeken. Milosevics 2000-ben bekövetkezett bukása után visszatért a Boszniai Szerb Köztársaságba, ahol annak a hadseregnek a védelme alá helyezte magát, amelynek egykor parancsnoka volt. A hírek szerint hol itt, hol szerbiai laktanyákban, hol belgrádi lakásaiban bujkált a felelősségre vonás elől. A belgrádi kormány ugyanakkor kitartóan cáfolta Carla Del Ponte akkori hágai főügyész állításait, hogy Mladics Szerbia területén tartózkodik, de az elfogására indított akciók rendre sikertelenül zárultak.

Boris Tadics szerb elnök 2010-ben bejelentette, hogy mindent megtesznek Mladics felkutatására és elfogására, ugyancsak tavaly előkerült naplója is, amely számos részletes információt tartalmazott a boszniai háborúról. A Nemzetközi Törvényszék sürgette Szerbiát, hogy nagyobb erőfeszítéssel keressék Mladicsot, akinek letartóztatása egyre erőteljesebben kapcsolódott össze Szerbia európai uniós csatlakozási lehetőségével.