A politikus részt vesz a világ hét legfejlettebb ipari országát és Oroszországot tömörítő Nyolcak csoportja franciaországi csúcstalálkozóján, s itt nyilatkozott újságíróknak. Mint mondta, orosz részről elismerik, hogy Kadhafinak mennie kell.

A Kommerszant című orosz lap pénteken azt írta, hogy a Nyugat közvetítésre kérte fel Moszkvát Líbia ügyében: azt akarja, hogy Moszkva bírja rá a távozásra Kadhafi líbiai vezetőt, akinek ennek fejében készek megóvni az életét. Mihail Marzselov, Oroszország afrikai főképviselője Deauville-ban azt közölte: a kérést Oroszország felé Barack Obama amerikai és Nicolas Sarkozy francia elnök közvetítette, brit részről azonban nem érkezett ilyen felkérés.

A három nyugati ország kezdeményezője volt a Kadhafi-rezsim ellen márciusban megindított légi hadműveletnek, amelyet április eleje óta a NATO irányít. Angela Merkel német kancellár - Marzselov közlése szerint - pedig azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak potenciálisan megvan a lehetősége a közvetítésre Líbiával. Németország nem vesz részt a líbiai hadműveletekben. 

Dmitrij Medvegyev orosz elnök egyik munkatársa azt mondta újságíróknak Deauville-ban, hogy Oroszországnak vannak olyan partnerei a líbiai vezető környezetében, akikkel tárgyalni tudnak annak távozásáról. "Kadhafinak mennie kell. A líbiaiaknak joguk van egy demokratikus jövőhöz" - ezt a francia államfő mondta az amerikai elnökkel folytatott kétoldalú megbeszélését követő közös sajtótájékoztatójukon. Obama pedig arról beszélt, hogy Párizs és Washington egyformán "eltökélt, hogy befejezze a munkát" Líbiában. Az orosz közvetítésére irányuló kérést azonban egyikük sem erősítette meg. 

A G8-találkozó zárónyilatkozatában azt olvasható, hogy "Kadhafinak és a líbiai kormánynak nem sikerült vállalnia a líbiai nép megvédésre irányuló felelősségét, és elvesztette minden legitimitását. Nincs jövője egy szabad és demokratikus Líbiában". Oroszország ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a líbiai helyzet nem hasonlítható a szíriaihoz. Moszkva továbbra is az egyik legfőbb támogatója marad a damaszkuszi vezetésnek a tüntetésekkel szembeni véres fellépések ellenére.

A zárónyilatkozat Szíriát érintő részének megfogalmazása enyhébb, mint a korábbi tervezeté volt: míg ez utóbbiban a csúcson részt vevő állam- és kormányfők azzal fenyegettek, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulnak, a damaszkuszi vezetés elleni fellépést kérve, a végső változatban már csak az szerepel: ha a szíriai kormányzat nem tesz eleget a felszólításnak, a Nyolcak "fontolóra vesznek további lépéseket".