A történések hátterében lévő eseményekre utaló első hivatalos kínai beszámoló szerint május közepén az Abag Banner településhez közeli szénbánya zajossága, a por és a vízszennyezés miatt panaszra mentek a bányához a környékbeliek. A vita az alkalmazottak és a szomszédságban élők közötti összetűzéshez vezetett - tájékoztatott Belső-Mongólia autonóm terület ügyészségének szóvivője hétfőn.

A rendőrségi beavatkozással leállított verekedésekben 14-en megsérültek, majd még a nap folyamán húszan ismét a bányához hajtottak, és betörték az épületek ablakát; a dolgozók és a környékbeli lakosok között újabb összecsapások törtek ki. Szun Su-ning ekkor villástargoncáját egy 22 éves, Jan nevű, mongol nemzetiségű férfi ellen irányította, aki a rendőrség tájékoztatása szerint olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. A bűncselekménnyel gyanúsított bányászt május 24-én vették őrizetbe; ügyében Hszilinhot város bírósága fog eljárni - tudósít a Hszinhua hírügynökség.

Az érintett térségből az elmúlt héten többnapos tüntetésekről, felvonulásokról adtak hírt, elsősorban amerikai jogvédő szervezetek közlései alapján a nyugati hírügynökségek. Meg nem erősített helyszíni információk szerint mongolok százai fejezték ki elégedetlenségüket a tragédiával végződött eset és a bányák okozta károk miatt.

A korábban közölt hírek egy május 10-i cserbenhagyásos gázolásról szóltak, amelynek áldozata egy Mergen nevű férfi volt. Sajtójelentések arról számoltak be, hogy a hatóságok rohamrendőröket vonultattak fel, és a tiltakozók és a rendőrök között sérülésekkel járó összecsapások voltak. A kínai média ezeket az értesüléseket nem erősítette meg, Hszilingol prefektúra illetékese, akit a CNN amerikai hírtelevízió idéz, cáfolta, hogy rendkívüli állapotot vezettek volna be, vagy hogy a területükön demonstrációkra került volna sor.

A helyi sajtó Hu Csun-huát, Belső-Mongólia párttitkárát idézte, aki május 27-én diákok és tanárok előtt az esetre utalva kijelentette: szigorúan megvédik a törvényességet és az áldozatok, illetve családtagjaik jogait. Biztosította hallgatóságát arról, hogy a bűnösökre súlyos büntetés vár, az eljárást gyorsan lefolytatják.

Belső-Mongólia 1947-ben elsőként kapta meg Kínában az autonóm területi státust. Akkor a Kína lakosságának többségét adó han nemzetiségűek aránya a területen megközelítette a 84 százalékot, míg a 2000. évi népszámláláskor a népesség 79 százalékát adták. A KNK területének mintegy 12 százalékát lefedő, Franciaország, Spanyolország és Portugália együttes területénél nagyobb régióban körülbelül kétszer annyi mongol él, mint a szomszédos Mongol Köztársaságban. Az autonóm terület népessége 24 millió, közülük körülbelül 6 millió a mongol nemzetiségűek száma.