Trosin szerint nem szükséges elfogadni a strasbourgi döntést, ha az orosz alkotmánybíróság megállapítja, hogy a megtámadott hazai törvény nem sérti az orosz alkotmányt. A szenátor úgy látja, a strasbourgi testület nem az igazság egyetlen letéteményese, az alkotmánybírósághoz kell igazodni.

A Vedomosztyi című lap pénteken olyan értesülést közölt, hogy a javaslatot a duma gyorsított eljárásban tárgyalja majd, már kedden napirendre tűzhetik első olvasatban, és a július 6-án záruló ülésszak végéig el is fogadhatják. A Kreml demonstrálni akarja, hogy elege van a bíróság általi örökös bírálatokból - vélekedett a lap.

A Kreml egyik hivatalnoka a Vedomosztyinak elmondta: az orosz vezetést már régóta bosszantják a bíróság döntései, és az utolsó csepp a pohárban a Vlagyimir Rizskov vezette Republikánus Párt bejegyzésének elutasítását illető döntés volt: a testület szerint a bejegyzés megtagadása sérti az egyesülési jogot. A törvényjavaslattal kapcsolatos nagy sietséget a lap azzal magyarázza, hogy közvetlenül az ősszel esedékes parlamenti választások előtt nem lenne jó elfogadni a törvényt, mert ez újabb táptalajt biztosítana az ellenzéki bírálatoknak.

Ljudmila Alekszejeva, a Moszkvai Helsinki Bizottság jogvédő szervezet vezetője szerint a törvényjavaslat elfogadása nemzetközi botrányt okoz majd, és mindenki megsínyli, de különösen azok az orosz emberek, akik számára a strasbourgi testület volt eddig az utolsó reménység igazság szolgáltatására. Az orosz jogvédők emlékeztettek arra, hogy Oroszország az Európa Tanács tagja, és a strasbourgi bíróság döntései számára kötelező érvényűek, mivel a nemzetközi kötelezettségek felülírják az egyes országok törvényeit.

A strasbourgi bíróság orosz bírája, Anatolij Kovler azt mondta a lapnak, hogy Strasbourgban aggódva figyelik a kezdeményezést. "A nemzetközi konvenciókban való részvétel nem bolt, ahol mérlegre lehet tenni, hogy valaki mennyire teljesíti, vagy nem teljesíti nemzetközi kötelezettségeit" - mondta. Matvej Ganapolszkij neves publicista szerint Trosin javaslatával rábírja az orosz törvényhozást az alkotmány megsértésére, kiebrudalja Oroszországot az Európa Tanácsból, és megfosztja az orosz polgárokat az utolsó védelemtől azokban az esetekben, amelyekben az orosz bíróságok cserbenhagyják őket.

Oroszországban a közvélemény a bíróságot a rendőrség mellett a legkorruptabb intézményként tartja számon, és egyre többen fordulnak a strasbourgi bírósághoz: 2000-ben 1322 orosz keresetet nyújtottak be, tavaly a számuk már 33 550 volt, és a strasbourgi ítéletek jelentős része elmarasztalja, kisebb-nagyobb kompenzációk fizetésére kötelezi az orosz államot. Mindeddig azonban minden hivatalos személyiség hangsúlyozta, hogy Moszkva mindezek ellenére kötelezőnek tekinti magára nézve a bíróság döntéseit.