A neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő szombaton azt mondta: az EU közvetítésével zajló tárgyalásokon a két fél diplomatái megegyeztek, hogy kölcsönösen hozzáférhetővé teszik az anyakönyvi nyilvántartásokat, elismerik a felsőoktatási intézményekben szerzett diplomákat, megkönnyítik az utazást. A koszovóiak például személyi igazolvánnyal utazhatnak majd be Szerbiába.

Belgrád eddig minden koszovói személyi okmányt semmisnek tekintett. A két fél eddig titokban tartotta a másik előtt a születésekre, a házasságkötésekre és az elhalálozásokra vonatkozó adatokat. Szerbia az 1999-es polgárháború során el is vitte az ezeket az adatokat tartalmazó kimutatásokat. "Ezek a megállapodások hozzájárulnak majd a lakosság néhány olyan problémájának a megoldásához, amelyek Koszovó függetlenségének szerb el nem ismeréséből keletkeztek" - magyarázta a diplomata.

Ezek az első egyezmények a két balkáni ország között azóta, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét. Pristina azóta is határozottan visszautasít minden tárgyalást a függetlenségre vonatkozóan, amelyet viszont Szerbia nem hajlandó elismerni. Az Európai Unió idén márciusban kezdeményezte az első tárgyalásokat a két fél között, s az uniós tisztségviselők azt remélik, hogy közvetítésükkel a következő hónapokban újabb megállapodások kerülhetnek tető alá.

A felek között szombat délelőtt kezdődött ötödik tárgyalási fordulón a koszovói delegációt Edita Tahiri miniszterelnök-helyettes, míg a szerb küldöttséget Borko Stefanovic, a külügyminisztérium politikai igazgatója vezette.

Belgrádban, Pristinában és Brüsszelben már előzőleg megfogalmazódtak olyan várakozások, hogy a szombati tárgyalásokon konkrét megállapodások születhetnek. A szerb delegációvezető, Stefanovic napközben azt mondta a Tanjug hírügynökségnek: "Olyan megoldást találtunk, amely nem jelenti Koszovó elismerését, viszont lehetővé teszi a konkrét mindennapi problémák megoldását."