Az Obama-kormányzat visszatart 800 millió dollárt a Pakisztánnak szánt katonai segélyből, mert elégedetlen Iszlámábád szélsőségesek elleni harcával és azzal, hogy távozásra kényszerítette az amerikai kiképzőtiszteket - írta a hétvégén a The New York Times (NYT) című napilap.
Az újság három magas beosztású amerikai kormányzati illetékest idéz, akik szerint az Egyesült Államok felfüggeszti vagy leállítja 800 millió dollárnyi segély folyósítását. Ez az összeg több mint harmada a Pakisztánnak szánt, a biztonság erősítésére elkülönített kétmilliárd dolláros éves katonai segélynek.
A szóban forgó összegből 300 millió amerikai dollárt fordít az Egyesült Államok arra, hogy megtérítse Pakisztánnak azokat a költségeket, amelyek az afganisztáni határ térségébe vezényelt, több mint 100 ezer pakisztáni katona állomásoztatásával járnak. A NYT információi szerint az összeg fennmaradó részét kiképzésre és katonai felszerelések beszerzésére fordítják.
Amerikai illetékesek közölték a lappal, hogy a segély és a katonai felszerelések továbbítása akkor folytatódhat, ha javul az amerikai-pakisztáni viszony, illetve Iszlámábád többet tesz a szélsőségesek elleni harc érdekében.
A pakisztáni hatóságok nemrégiben véget vetettek a helyi katonák kiképzését szolgáló amerikai programnak, s emiatt az elmúlt hetekben több mint száz amerikai kiképzőtisztnek kellett visszatérnie hazájába. Iszlámábád azzal fenyegetőzött, hogy felszámolja az amerikai CIA-bázist is, amely a szélsőségesek elleni dróntámadások érdekében működtetnek az amerikaiak a dél-ázsiai országban.
Az Egyesült Államok nyomást gyakorol Pakisztánra, hogy fokozza terrorizmusellenes harcát. Ez feszültséget gerjesztett a washingtoni és az iszlámábádi kormány kapcsolatában. Rontottak kettejük viszonyán a polgári személyek életét kioltó amerikai dróntámadások, továbbá az is, hogy amerikai kommandósok május elején egy Iszlámábád melletti városban végeztek Oszama bin Ladennel, s nem értesítették a készülő akcióról a pakisztáni hatóságokat.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
