Putyin és a kormánypárt nem teljesít jól a közvélemény-kutatásokon, ezen javíthatna, ha Putyin „eljátszhatná”, hogy újabb országgal szemben kell „megvédeniük magukat”, ráadásul ezzel azt is tesztelné, Trump betartja-e a NATO kollektív védelmi kötelezettségét.
A tárcánál és a külképviseleteken 50-50 poszton várható gyors csere – mondja a HVG-nek Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár. A tárca teljes újratervezése elhúzódhat a hivatás átpolitizálódottsága és a diplomatahiány miatt.
Először csak az Oscar-győzelmét hallgatták el az orosz hírügynökségek, most jogi úton tiltották be a díjnyertes dokumentumfilmet.
Három hét telt el azóta, hogy az Egyesült Államok lecsapott Nicolás Maduróra, Venezuela elnökére és feleségére. Egy Venezuelában élő angoltanárral, egy politológussal és egy újságíróval beszélgettünk Trump katonai akciójáról, és arról, azóta hogyan élnek, mi változott országukban. Meséltek óvatosságból titkolt örömről, lassan múló félelemről, ma is sűrűn „tisztított” mobiltelefonokról, gyakori utcai ellenőrzésekről, venéz Voldemortokról és arról is, hogy a „viva la pepa” jegyében miként tudnak olykor a halálosan komoly ügyekben is derűsek maradni.
A politikai elemző regált Orbán Anita, a Tisza külügyi politikusának bemutatására.
Tanulnunk kell a zsákutcákból, amikbe magunk navigáltuk magunkat a külpolitikánkban – állítja Kéri László. Mihez kezdjünk a határokon túli magyarokkal? Mihez azokkal, akik elhagyták az országot? Hogyan építsük újra szövetségi rendszereinket, és vajon szabad-e leválni jelenlegi függőségeinkről? A politológussal Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
A Tisza Párt voltaképpen csak az elmúlt 20 év ellenzéki politikájához képest új, a magyar történelemben volt már példa hasonló pártra, ahogy hasonlóan hosszú kormányzati ciklusra is.
Meglepő és bombasztikus kijelentéseket tett az amerikai elnök a napokban az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Kinek akart üzenni Donald Trump, amikor pellengérre állította az orosz olajat vásárló országokat, köztük Magyarországot is? Mi köze mindehhez Kínának? És vajon mi áll az elnök megszólalásai mögött: a realitások felismerése, ötletszerű vagdalkozás, vagy átgondolt stratégia? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértőt, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatóját kérdeztük.
Magyarországra érkezik Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter – közölte hétfőn Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter ezt azzal a fordulattal jelentette be, hogy a magyar-ukrán kapcsolatok folyamatos romlása miatt a felelősség egyértelműen és kizárólagosan Kijevet terheli, de a kormány ennek ellenére nyitott a párbeszédre.
Tavaly a német és a svéd nagykövetet berendelte a kormány, az oroszt most nem. Pedig így bizonyíthatták volna, hogy a magyar külpolitikára tényleg számíthatnak a kárpátaljai magyarok. Péter Tamás politikai elemző átfogó elemzése.
Nem elég az elköteleződés az Orbán-rezsim külpolitikai irányvonalának felszámolása iránt, egy leendő Tisza-kormánynak azért is aktívan kell tennie, hogy újra elismert tagja legyen a nyugati szövetségesi rendszernek. És azért is, hogy megakadályozza a mostani szövetségesek befolyásolási kísérleteit. Hegedűs Dániel cikksorozatának első része.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint valóban létezik zsákutca, de nem Magyarország, hanem az elavult külpolitikai gondolkodás hajtott bele.
Volt idő, amikor Orbán Viktor a nyugati szövetségeseivel tartott, és segédkezett Szlobodan Milosevics diktatúrájának megbuktatásában. Ma már azonban az orosz érdekek megtestesítőjeként az autokrata szerb vezetést támogatja.
A Konnektivitás Barátai Alapítvány célja – hasonlóan a kormányéhoz –, hogy „Magyarország az átrendeződő új globális világrend nyertesei közé tartozzon”. Ebben segítenek a kurátorok: egykori diplomaták, minisztériumi bennfentesek és a befuccsolt Fudan-kampusz egyik ötletgazdája is. Azt nem árulják el, honnan van az alapítványi vagyon.
Orbán Viktor világmagyarázataival szerzett kétharmados felhatalmazást többször is, Magyar Péter Székesfehérváron beszállt a külpolitikáról szóló versenybe.
A miniszterelnök Trumpról, világháborúról, az elmaradt repülőrajtról, Hatvanpusztáról, Mészáros Lőrinc meggazdagodásáról és nyomógombos Nokiájáról is beszélt az Ultrahangnak.
Bridget Brink karrierdiplomata volt, aki 1996 óta látott el különböző feladatokat a Külügyminisztérium kötelekében.
A magyar kormányfő három héten belül kétszer is járt az Egyesült Arab Emirátusokban, ahol korábban sohasem fordult meg – diplomáciai források szerint ez is azt mutatja, hogy Orbán Viktornak lapot osztottak a világ legfontosabb kérdéseiben, amelyek éppen az öböl menti országokban dőlhetnek el.
Semjén Zsolt valahogyan elfelejtkezett több mint 350 évről, amikor a magyar uralkodó erős külpolitikával volt jelen a világpolitikában. Igaz, a Habsburgok nem trollkodtak.
Volt, illetve jelenleg is kormányközelben lévő külügyesek is fenntartásaikat hangoztatják Orbán Viktor külpolitikai kanyarjaival kapcsolatban, ám a kormányfőnek a belső kritikákra sincs füle.
