Thomas Hammarberg üdvözölte a török alkotmány nemrégiben történt módosítását, amely szerinte kedvezően hat a szólásszabadság érvényesülésére. Egyúttal azonban úgy vélte, hogy az alaptörvény betűje és szelleme továbbra is gátolja a pluralizmus maradéktalan tiszteletben tartását.

"A törökországi szólás- és sajtószabadság helyzete továbbra is különösen aggasztó. Sürgős lépésekre van szükség ezen jogok megvédésére, valamint a bírálatokkal, eltérő véleményekkel szemben toleránsabb légkör megteremtése érdekében" - hangoztatta az ET-biztos. A biztos a jelentésben többek között azt kifogásolta, hogy a török büntetőtörvénykönyv és a terrorizmusellenes törvény súlyosan gátolja a szólásszabadságot. Hammarberg külön aggályosnak tartotta a polgári törvénykönyv és büntető törvénykönyv rágalmazással kapcsolatos előírásait, s felszólította a közszereplőket, hogy tartózkodjanak ilyen perek indításától. Úgy vélte, a büntetőeljárások és az előzetes letartóztatások rendkívüli elhúzódása öncenzúrára kényszerítette a török sajtót.

A jelentést kedden tették közzé, azon a napon, amikor Stefan Füle, az Európai Unió (EU) bővítési biztosa kormányzati és üzleti vezetőkkel kezdett tárgyalásokat Törökországban. Ankara EU-csatlakozási törekvése lényegében megfeneklett az unióban nagy befolyással rendelkező Németország és Franciaország ellenállásán, valamint a ciprusi görögök és törökök közötti megosztottság által keltett akadályok miatt. Ezen az sem változtatott, hogy Ankara az utóbbi években reformok sorát fogadta el a csatlakozási követelmények teljesítése érdekében, Recep Tayyip Erdogan kormányfő pedig új alkotmánnyal akarja felváltani a korabeli katonai kormányzat által az 1980-as puccs után kidolgozott és életbe léptetett alaptörvényt.