"Valaki, aki annyira eszes, hogy előbb egy pokolgépes merénylettel zavart kelt a fővárosban, lekötve ezzel a hatóságokat, csak hogy később rendőrnek öltözve megjelenjen egy szigeten, ahol ártatlan gyerekeket és fiatalokat lő agyon, az muszáj, hogy őrült legyen" - írta a Der Spiegel jogi szakértője. "Tettének hidegvérű brutalitása azonban, amely miatt azt gondoljuk, hogy őrült, az ügyvédje véleményével ellentétben még nem jelenti azt, hogy nem vonható felelősségre azért, amit tett" - érvelt az újságírónő.

Ha csupán egy bűntett brutalitása bizonyítaná az elkövető beszámíthatatlanságát, rengeteg gyilkos és terrorista végezte volna börtön helyett a pszichiátrián. "Ha ez így lenne, akkor náci gonosztevők, akik férfiak, nők és gyermekek millióit küldték gázkamrákba - és még inkább, azok, akik megálmodták ezt az őrültséget és kiadták a parancsokat -, csupán az elmebetegségük ártatlan áldozatai lennének" - írja a kolumnista.

Friedrichsen ennél konkrétabb példaként többi között a Vörös Hadsereg Frakciót (RAF), a Németországban a hetvenes évektől a kilencvenes évek végéig aktív szélsőbaloldali terroristacsoportot hozta fel, amelynek tagjai "nemes" politikai célok nevében legkevesebb 34 embert öltek meg. A bírósági tárgyalás során egyszer sem merült fel, hogy az elkövetőket elmeállapotuk miatt nem lehetne felelősségre vonni, mert tetteiket alaposan megfontolva, gondosan kidolgozott terv alapján követték el.

Az újságírónő szerint a különösen kegyetlen bűntények esetében ugyanakkor jogosan merül fel a kérdés, hogy minek a hatására követték el szörnyű tettüket, s ha belső hangok vagy téveszmék vezették őket a gyilkosságra, akkor nem lehet őket az épelméjűekhez hasonló módon felelősségre vonni.

Arról a nőről például, aki 1990-ben nyakon szúrta Oskar Lafontaine német politikust, a nyomozás során kiderült, hogy gyógykezelésre szoruló elmebeteg, ezért végül pszichiátriára utalták be. Mindazonáltal még a súlyos mentális zavarok sem mindig jelentik azt, hogy az illető nem felelős a tetteiért. A legkegyetlenebb sorozatgyilkosok nagy része szenvedett valamilyen komoly elmebetegségben, ám a legtöbbjüket bíróság elé állították, és hosszú börtönbüntetésre vagy halálra ítélték.

Friedrichsen azt is felveti, hogy bár a norvég törvények értelmében Breiviket maximum 21 év börtönre ítélhetik (s ezt letelte után 5-5 évvel ismételten meghosszabbíthatja a bíróság), ha bebizonyosodik, hogy beszámíthatatlan, akár élete végéig elmegyógyintézetben raboskodhat.

További hírek a tragédiáról itt.