A Wallenberg-ügyhöz köthető újabb dokumentumokat hoztak nyilvánosságra orosz levéltárosok a közelmúltban. Ezúttal Willy Roedel, a Magyarországról elhurcolt zsidómentő svéd diplomata oroszországi cellatársa kihallgatásának részletei kerültek napvilágra, noha Oroszország korábban azt állította, azokról nincsenek jegyzőkönyvek - közölte hétfőn megjelent írásában két kutató, akik évtizedek óta foglalkoznak a Wallenberg sorsát övező rejtéllyel. 

A német Susanne Berger és az orosz Vadim Birstein, akik az 1990-es években részt vettek a diplomata halálának körülményeire fényt deríteni hivatott svéd-orosz munkacsoport tevékenységében, úgy látják, az újabb dokumentumok megerősítik azt a feltevést, hogy Moszkva szándékosan tart vissza információkat Wallenberg életének utolsó fejezetéről. 

Raoul Wallenberg 1944 tavaszán érkezett Magyarországra - részben amerikai szolgálatok megbízásából - svéd diplomataként, követségi titkári rangban, s attól kezdve mintegy 20 ezer zsidót mentett meg a deportálástól, s ezzel a szinte biztos haláltól. Utoljára 1945. január 13-án látták, amikor a Nemzetközi Vöröskereszt Benczúr utcai irodájában egy szovjet őrnagy magával vitte. A svéd diplomata a szovjet hadsereg fogságába került, és moszkvai utasításra az orosz fővárosba szállították, majd a Lubjanka - a szovjet titkosszolgálat székháza - belső börtönébe került, s a hivatalos (szovjet) közlés szerint 1947. július 17-én halt meg. 

A svéd-orosz munkacsoport 2000-ben készült jelentéséből azonban kiderült, meggyőző bizonyíték szól amellett, hogy Wallenberg még hosszú évekkel később is élt és raboskodott valahol a volt Szovjetunió területén. Willy Roedelt, aki a bukaresti német nagykövet politikai tanácsadója volt, a holokauszt hőseként tisztelt Wallenberggel egy cellában tartották fogva 1945 márciusa és 1947 márciusa között. 

Az idén megjelent "A Harmadik Birodalom titkai" című, a KGB jogutódjának számító Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Levéltári Szolgálata által kiadott könyv; ez nemcsak Roedel, hanem egy tucatnyi másik bebörtönzött német diplomata kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet is tartalmazza. A két idézett kutató szerint az a tény, hogy napvilágra kerültek Roedel nyilatkozatai, újabb bizonyíték arra nézve, hogy az orosz levéltár a Wallenberg-ügyben feltehetően még rendelkezik olyan fontos dokumentumokkal, amelyeket máig nem tárt a nyilvánosság elé. 

A Roedel kihallgatásán elhangzottakat rögzítő 7 oldalas szövegen feltüntetett oldalszámok ráadásul arra engednek következtetni, hogy valószínűleg még további 57 oldal kiadatlan maradt, amelyek elképzelhető, hogy újabb részletekkel szolgálnak Wallenberg börtönben töltött éveiről, és sorsának alakulásáról. A svéd diplomata letartóztatásával kapcsolatban orosz (szovjet) részről eddig még nem álltak elő hivatalos magyarázattal.