Egy, az Oszama bin Laden abbotábádi rejtekhelyéhez ásandó alagút is szerepelt a terroristavezér megsemmisítéséről szóló forgatókönyvek között - írta a vakmerő kommandós akcióról, annak előzményeiről és utórezgéseiről készített részletes beszámolójában a The New Yorker. Az alagút tervéről végül azért tettek le, mert a műholdas felvételekből kiderült, hogy a talajvíz szintje ezt nem tenné lehetővé.
Robert Gates védelmi miniszter és James Cawtright tábornok, az egyesített vezérkar elnökhelyettese egy B-2-es bombázókkal végrehajtott légi csapást javasolt, ám a légierő számításai szerint a bin Laden rejtekhelye alatt gyanított (valójában nem létező) bunker garantált megsemmisítéséhez 32 darab ezer kilogrammos, 10 méteres mélységig pusztító, intelligens bombára lett volna szükség. Ennyinek a ledobása földrengéshez hasonló pusztítást okozott volna a terroristavezér házának környezetében, ezért az akció tervezői letettek a lehetőségről.
Szóba került, hogy a likvidálásra bevetett kommandósokat a helikopterek Abbotábádon kívül tegyék le és gyalog közelítsék meg a célpontot, ám a lebukás veszélye miatt ezt is elvetették. Maradt végül a rejtekhely elleni közvetlen helikopteres támadás, amely azonban az egyik jármű balesete miatt könnyen kudarcot vallhatott volna, ha a Jimmy Carter által 1980-ban elrendelt túszszabadító akció kudarcából tanult Barack Obama elnök nem adta volna parancsba, hogy biztosító helikopterek is vegyenek részt az akcióban.
A cikk szerzője, Nicholas Schmidle, aki igen alapos, forgatókönyvszerű beszámolóját az akció előkészítőivel és végrehajtóival készített interjúk alapján írta, azt állította, hogy az al-Kaida vezérének megsemmisítésekor az amerikai kommandósok helikopterei nem először, hanem 10-12. alkalommal hatoltak be a több mint fél évszázada indiai légi támadástól tartó Pakisztán légterébe.
Írásában Scmidle tévhiteket oszlatott el és nem, illetve kevéssé ismert részleteket tárt az olvasó elé. Így például cáfolta azt a CBS televízió által elterjesztett értesülést, amely szerint a kommandósok fejkamerát viseltek. Leírta, hogy a művelet minden szakaszát egy-egy indián eredetű kódnévvel látták el és a "Geronimo" nem bin Laden fedőneve volt, hanem azt jelentette, hogy megtalálták a terroristavezért.
"Az őrizetbe vétele vagy az elfogása sohasem volt kérdés - egy másodperc töredékéig sem. Senki sem akart foglyokat" - nyilatkozott névtelenül a magazinnak egy titkos műveleti tiszt. Az agyonlőtt bin Ladentől még Abbotábádban csontvelő- és egyéb DNS-mintát vettek. A cikkből az is kiderült, hogy az épen maradt Blackhawk helikoptert még azelőtt újra kellett tankolni, hogy annak sikerült volna elhagynia Pakisztán területét. A művelet 25 percig tartott, ami rendkívüli feszültséget keltett a Fehér Házban.
Barack Obama elnök egy mérőszalagot ajándékozott az akciót irányító Bill McRaven tengerészgyalogos altengernagynak, mert a halott és az afganisztáni Dzsalálábádba átszállított bin Laden testmagasságát csak úgy tudták megállapítani, hogy egy hajszálra hat láb (mintegy 183 centiméter) magas tengerészgyalogos a holttest mellé feküdt. Így derült ki, hogy a terrorista vezér négy hüvelykkel (több, mint 10 centivel) magasabb volt nála.
Schmidle szerint az elnök, aki találkozott az akciót végrehajtó SEAL-kommandósokkal, és egyenként le is fényképeztette magát velük, egy dolgot nem kérdezett meg: azt hogy melyikük lőtte le közülük Oszama bin Ladent.
Ha kiskorúak szexuális bántalmazásáról van szó, a magyar rendőrség nem ismeri az „alacsony szintű” elkövetés fogalmát, és a bíróság is szigorú lehet. Szakértőket kérdeztünk az internetes kísértések kockázatairól.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
Végig is gyalogolta a szombati menetet.
Az ételről és a csapatáról is érdeklődött a miniszterelnök az űrhajósnál.
