"A tartós katonai beruházások ütemének és nagyságának köszönhetően Kína olyan képességek megszerzésére törekedhet, amelyek potenciálisan destabilizálják a regionális katonai erő egyensúlyt, növelik a félreértések és tévedések kockázatát, és regionális feszültségeket és aggodalmakat válthatnak ki" – jelentette ki Michael Schiffer, az amerikai védelmi minisztérium Kelet-Ázsiáért felelős államtitkár-helyettese szerdán tartott sajtóértekezletén.

Az Egyesült Államok és Kína igyekszik helyreállítani feszült és viharosan változó kapcsolatát, miközben folyamatosan aggodalmak hangzanak el a kínai haderő jórészt meg nem magyarázott fejlesztése, Tajvan amerikai támogatása, illetve az amerikai kormányzati és a védelemmel kapcsolatos internetes hálózatok ellen intézett – gyaníthatóan Kínából induló – számítógépes támadások miatt.

A Pentagon szerint jóllehet Kína és Tajvan politikai kapcsolatai felmelegedésnek indulhattak, de ez nem lassította le Peking arra irányuló erőfeszítéseit, hogy bővítse a védelmet célzó katonai lehetőségeit és megakadályozza a szövetséges beavatkozást a Tajvani-szorosban. Kína tavaly több óriási előrelépést tett, ideértve egy új lopakodó vadászgép tesztrepüléseit és első repülőgép-hordozójának vízre bocsátását. Washington arra számít, hogy a volt szovjet anyahajó jövőre működőképes lesz.

Az idei év elején Robert Gates akkori amerikai védelmi miniszter pekingi látogatása idején rendezett Kína próbarepülést új, J-20-as lopakodójával. Gates akkor úgy vélekedett, hogy Kínának még "hosszú utat" kell megtennie addig, amíg hadrendbe állíthatja a J-20-asokat. Azt jósolta, hogy az amerikai és a kínai légierő között még sokáig fennmarad a hatalmas egyenlőtlenség a radarok számára láthatatlan gépeket illetően.

A Pentagon friss jelentésében azonban arra figyelmeztetett, hogy az új lopakodó mellett a nagyobb hatótávolságú rakéták és más katonai fejlesztések révén Peking képes lehet csapást mérni a térség légi támaszpontjaira és egyéb katonai létesítményekre. A Pentagon becslése szerint Kína több mint 160 milliárd dollárt költött katonai célokra tavaly, miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai 550 milliárd dollárra rúgtak, nem számítva az iraki és az afganisztáni háború költségeit.