A májusban Gázába tartó segélyflottilla vezérhajója ellen végrehajtott akcióban kilenc török iszlamista aktivista vesztette életét, miután ellenállást tanúsítottak a hajót megszálló izraeli kommandósokkal szemben.

Dan Meridor izraeli hírszerzési miniszter pénteken "súlyosnak" minősítette Erdogan bejelentését. Meridor az izraeli katonai rádiónak nyilatkozva mindazonáltal megjegyezte: a zsidó állam nem akarja szítani a vitát, nem érdeke szóbeli támadásokkal elmérgesíteni a helyzetet. Egy neve elhallgatását kérő magas rangú izraeli tisztségviselő hangsúlyozta: Törökország megsértené a nemzetközi jogot azzal, ha erővel próbálná áttörni a Gázai övezet izraeli tengeri zárlatát, tekintve, hogy az ENSZ legitimnek ismerte el a zárlatot.

Erdogan kedden jelentette be, hogy országa teljes egészében felfüggeszti kereskedelmi és katonai kapcsolatait Izraellel. Burkoltan már akkor kilátásba helyezte, hogy a haditengerészet fokozza járőrtevékenységét a Földközi-tenger keleti medencéjében. "A török hadihajóknak az lesz a feladatuk, hogy megvédjék azokat a török hajókat, amelyek humanitárius segélyt szállítanak a Gázai övezetbe. Ezentúl nem engedjük meg, hogy ezek a segélyhajók Izrael célpontjaivá váljanak, mint ahogy történt ez a Szabadság nevű flottillával. (Ha ez ismét megtörténik,) Izrael megfelelő válaszban fog részesülni" - jelentette ki Erdogan a tévében.

Baljós árnyak a gázai övezet vizein

AP

"Törökország határozott lesz azt a jogát illetően, hogy ellenőrizheti a területi vizeket a Földközi-tenger keleti medencéjében, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza Izraelt a természeti kincsek egyoldalú kiaknázásában (e térségben). Izrael ugyanis elkezdett jogokat követelni magának a földközi-tengeri különleges gazdasági övezetekben. De sohasem fogja megszerezni ezeket a jogokat, mert Törökország az Észak-ciprusi Török Köztársaságért kezességet vállaló államként hozott bizonyos intézkedéseket a térségben, és határozott lesz, amikor ragaszkodnia kell jogához, hogy ellenőrizze a Földközi-tenger keleti medencéjének területi vizeit" - szögezte le a kormányfő.

Izrael az elmúlt két évben két gázlelőhelyet is felfedezett a tengeri talapzatban, amelyek becslések szerint 24 milliárd köbméter földgázt rejthetnek. Izrael és Libanon között viszont nincs diplomáciai kapcsolat, ezért a tengeri határuk kijelölésére vonatkozó javaslataikat az ENSZ-nek kell benyújtaniuk. Izrael júliusban terjesztette be saját javaslatát a világszervezethez, Libanon már korábban. A javaslatok ellentétben állnak egymással, és egyelőre nem tudni, ki fogja kijelölni a tengeri határt.